Napi Hírek, 1939. május/1

1939-05-07 [0441]

Ezek csekélységeknek látszanak és bizonyára sokan kérde, zik, hogy miért tartoznak bele egy programmbeszédbe? Azért, meri ezek a fai dolgok lénye?; és aki bizalommal viseltetik minden más magyar em-fer iránt és aki sala magát és a hozzá közelállókat fegyelmezni tud^a, attól nem sokat kell kérdeznem aztán a részleteket* Az ilyen ember alkalmas lesz arra, hogy ott ahol áll a magot, hivatásáb an megfelelően részt is tudjon venni az országépitésben. 7-4u> Én a jövőben meg akarom őrizni a nemzet jellemvonásából kifolyó individualizmust. Mi nem vagyunk egjfformára szabályozható, egyformára nivellálható nép. Én örülök," ha pártokat ás véleményeket látok, csak azt nem akarom, hogy az ország partokra bomoljon, hogv az orsaágot elfeledjük, hogy az individualizmus annvira elaprózzon bennünket, hogy az ^összeseset elfelejtsük. /Igwan!Ugyv|m,/ Mi sokPfélék vagyunk, talán azért, mert a magyar nagyon tehetséges nemzet. Ezt a tehetseget ne pazaroljuk egymás ellen, ne pazaroljuk hiábavaló dolgokra. Tehát meg akarom őrizni a'nemzeti jellemvonásunkból kifolyó individualizmust emberekben és embercsoportokban, másrészt összefogni azokat és jobban fegyelmezni a nemzetet, mert arra szükség van. Szociális ./* íviagy aror sza got is hirdettünk akkor Szegeden és a különböző kormányok különösen az első időkben, azután pedig a de-pressziók utáni időkben sokféle szociális alkotást létre is hoztak. Természetesen azokban a keretekben, amelyeket pénzügyi lehetőségeink megengedtek ás megengednek. Ezekre majd még rá fogok térni. Most lássuk, hogy nemzeti keresztény és szociális szempontból mik az uj feladataink? A trianoni börtön után. amelyben ez a nemzet élt 1925-ig vagy 1926-ig, magunkban éltünk, egyetlen feladatunk akkor az volt, hogy ószrevétespük magunkat, ho.y hirdessük azt az igazságtalanságot, amely velünk történt és igyekezzünk barátokat keresni. Azután forduL t felénk elsősorban Olaszország, /Hosszantartó éljenzés és taps/ majd bekövetkezett a

t régi barátaink megerősödése mint Németországé /nagy éljenzés és taps/ és Lengyelországé is /lelkes éljenzés és taps/, ök vezettek aztán minket egy^követkéz© korszakba. De vezetett a magunk ereje is, mert ezek az uj és régi barátok sem keresték volna barátságunkat, ha nem láttak volna és nem látnának bennünk a maguk részéről is értéket. Saját megerősödésünk is folyt, tehát politikailag, katonailag és gazdaságilag egyaránt. Gazdaságilag természetesen függésben voltunk az európai gazdasági élet hullámzásaival, amelyeket egy ilyen háború utáni világban, mint amilyen az eltelt husz esztendő,a dolgek természete hozott magával. Átéltük egész Európával együtt a húszas évek végén és a harmincas évek legelején a nagy gazdasági krizist, a nagy depressziót. Mindazonáltal sikerült államháztartásunkat ugy rendbehozni, nogy meg tudtunk felelni államháztartásunk megrendelése nélkül olyan feladatoknak is, amelyek váratlanul értek, mint például a Felvidék'és Kárpátalja visszatérése. /Nagy éljenzés és taps/ w Megerősödtünk politikailag , mert ápoltuk a kapcsolatokat barátainkkal, ápoltuk más nagyhatalmakkal ás kerestlk , amennyire tudtuk a magunk részéről a megértést szomszédainkkal is, ami a kisantant fennállása ?latt természetesen alig volt lehetséges. Kerestük a meghallgattatás t a Népszövetságben ie, amely mgyanf

nem mülaTiöoTsöTfl /.alkalmas helynek olyan értelemben, ahogyan azt íőTeg~~hivei reméltek, de méáis alkalmat szolgáltatott arra, hogy egy olyan helyről, ahonnan a szó messzi hangzik hangunkat hallassuk ós igazunkat ott is ~&a mégha Ugattatás nélkül is - J de Hirdethessük. /Folytatása következik/ fclh