Napi Hírek, 1939. május/1

1939-05-01 [0441]

W He/Vv Berlin, május 1. /Német Távirati Iroda./ N t Göbbels dr» birodalmi miniszter a birodalmi kulturkamaxa illésén tartott beszédében többek között ezeket mondotta: - A német nép ez évben erős nemzetközi feszültségek között üli mog május elsejei nemzeti ünnepét. Maga a nép teljesen immúnis attól a nemzetközi uszitastól és háborús hisztériától, amelyet a londoni, párisi és newyorki hazug sajtó rendszeresen folytat és üz. Á német nép saját erejében biztos és szilárd. Tudja, hoey elegendő hatalmi eszköz áll rendelkezésére, hogy becsületét,és nemzeti létet,minden esetben megvédelmezze. A hatalomban is kifejezésre juthat egy nép kultúrája, mert a hatalom a valódi és tartós béke előfeltétele. A békét azonban a népnek csak az a belső szilárdság adja meg, amelyet ereje kölcsönöz arra, hogy r.eosak . .• ..• ••v '-. védelmezze a kultúrát, hanem kultúrát is teremtsen. Ezért is halad karöltve az uj nemzetiszocialista Németországban a hatalom feléaitóse a kultúra felépítésével. Éppen itt zendít rá a demokrata birálát, főleg nyugati szomszédaink bírálata. Nagy hangon azt állítják, hogy aá ő külön feladatuk védelmükbe venni a ' ..•mrjít . tekintélyállamokkal szemben a kultúrát, amelyről azt állitják, hogy örök bérletbe vették. Ha például amerikai közírók azt hiszik, hogy vedelmökbe kell venniök a német kultúrát a nemzetiszocializmussal szemben, ez körülbelül a eigx legelképesztőbb arcátlanság, amelyet egyáltalán el lehet képzelni. Amerika a mai napig csak bizonyos mórtékben rendelkezik saját nemzeti kulturólettel. Sem ' zenei, sem költői, sem ábrázold művészeti téren nem járult hozzá eiiuitósremeltóan a nyugat kulturáliományához olyan alkotá- / sokkal, amelyekről azt,lehetne mondani, hogy évszázadokon át fennmaradvaA nemzetiszocialista Németországban nem keli semmiféle benymmást a demokráciának az az állítása sem, hogy a tekintélyállamokban a szellem szabadságát elnyomják. A szellem szabadsága a tokmtélyállamokban"valóban odáig terjed, amig ne^m ütközik nemzeti érdekekbe. Ha ezt a szabadságot a demokráciában ennél a pontnál nem 1 " ". v is korlátozzák, korlátozzák ott,, anol ellentétben áll a tőkés érdekekkel. Legyen szabad itt felvetni a kérdést, mi kellemesebb és megtisztelőbb a szellemi munkás számára, ha szellemi munkáját egy egész nép nemzeti boldogulásának vagy pedig egy kis névtelen penzcsoport kapitalista érdekeinek rendeli ala. Mindenesetre teljes joggal állithatjuk, hogy a német szellem aligha talált máa korszakban bővebb lehetőséget a kifejlődésre, mint a nemzetiszocializmus korában. Göbbels azután szembeállította a szellemi szabadságot a tekintély-államokban és a demokráciákban, majd igy folytatta: - A nemzetiszocializmus megvalósította azt a csodát, hogy ez évszázad technikai vívmányait, amelyek a modern embert teljesen maguk alá kezdték rendelni, uj lélekkel töltse el és átitassa nemcsak a célszerűség, hanem az esztétikai szépség szellemével is. Monumentális utcáink és hidaink nemes ós merész összhangja meggyőző bizonyítéka egy népnek a technikához való viszonyában beállott óriási változás folyamatáílaw. Demokrata bírál*,ink ezzel szemben komolyan mit tudnak felmutatni? Emellett hangoztatni kell, hogy az, amit Németország e tésan eddig végzett, tulaj donkép csak kezdet volt* Csak azt a kérdést kell felvetni, hogy száz"év múlva mi marad fenn a demokrata irkafirkákból és mi fog száz évet és még többet megérni agd kulturális felépítésünk müveiből, hogy kétségtelenül megállapíthassuk, melyik félnek van itt joga fölényesnek lenni és szuverén megvetéssel tekinteni a többire. Emellett a legkevésbbó sem vagyunk magunk iránt elfogultak. ' ' Jobban ismerjük saját gyöngéinket, mint bárki más. /Folyt .köv./