Napi Hírek, 1939. április/2

1939-04-26 [0440]

o- Ta/Ln /Együttes bizottság, 0. folyt./ Glattfelder Gyula felszólalása következett ezután. (Beszédet későbbi kiadásainkban közöljük} Megay Károly a legnagyobb tisztelettel, de csodálkozással veszi tudomásul a felsőháznak ebben a kérdésben elfoglalt álláspontját. Nemcsak ő, hanem a közvélemény is értetlenül áll a felsőház indítványaival szemben. A megegyezésre való törekvés megvolt az alsóházban, amit annál inkább meg kell állapitani, mert a javaslatot megelőző tárgyalásokon a felsőház álláspontját már messzemenően honorálták. A Magyar Elet Pártja, mint a képviselőház többségi pártja, sokkal szigorúbb javaslat megalkotását szerette volna s ha ezt az enyhébb javaslatot mégis elfogadta, abban a hiszemben tette, hogy a javaslathoz a felsőház is változtatás nélkül Llozsá járul. A képviselőház hozzájárult a felsőház nem kizárólag formális, hanem igen lényeges módosításaihoz, ha azonban tsvább mennénk ezen az uton, akkor a javaslat lényegét támadnánk meg. la a módosításokat kérészül vinnénk, akkor a kivételek jórésze a földbirtokosokra vonatkoznék, márpedig a természetes törekvés az kell, hogy legyen, hogy a föld igazán izig-vérig magyarul érző és gondolkozó emberek fezére kerüljön-, A javaslat tárgyalásánál aokkal több szó esik magáról a zsidóságról, mint a magyar népről. Mint a képviselőház talán legfiatalabb tagja, a magyar ifjúság neiében köszönetet mondott azért, hogy a f elsőházi szónokok oly melegséggel és jóáindulattal szóltak a magyar fiatalságról, a magyar fiatalság feladatkörerői.A magyar ifjúság sok jó tanácsot kapott a javaslat tárgyalása során. Büszkeséggel állapítja meg, hogy az ifjúság már elfogadta a felsőház jóindulatú tanácsát, bátran mondhatjuk, hogy az ifjúság nemcsak tanultságban, hanem tudásban is kétségtelenül megüti a kellő mértékéé. Aki azonban azt " - miondja, hogy tiszten tudással és szellemi felsőbbseggel el lehet foglalni a zsidóságtól a pozioiókat, az a kérdés lényegét nem i snE ri. Ezután Bavasz László beszéde követekezett, amelyet szintén későbbi kiadásainkban közlünk. Utána az elnök rövid szünetet rendelt el, majd Péchy László myitotta meg újból az ülést. Szeder János szerint nagy nemzeti érdek fűződik ahhoz, hogy a javaslat abban fogalmazásban váljék törvénnyé, amint azt a képviselőház megszavazta. Hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat, amelyet a képviselőház elfogadott, m^r kompromisszum eredménye s a Ház ezt a kompromisszumot jelentő javaslatot abban a meggyőződésben fogadta el, hogy vele szükségszerűen szolgálja azt az össznangot, amelynek vitális nemzeti érdekből a törvényhozás két háza között meg kell lenni. A.módosításokban lényegbe vágó elvi kérdésekről van szó, a javaslat szellemét, elvi álláspontján támadnák meg. A javaslat kétségbevonja, sőt kívánatossá nem teszi az asszimiláció folytatását s ezzel áll szemben a felsőház, amikor a javaslat szellemével ellentétes álláspontot foglal el. A Ház túlnyomó többségének felfogása keményebb állásfoglalásra készült, helyesebbnek tartót ta volna, ha eltiltjuk a zsidó és keresztény közti házasságokat. A kivételekről szóló módosítások épp azokat emelnék ki a törvény hatálya alól, akik,a magyar gazdasági élet kulcspozícióit tartják kezükben. Feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a kérdésben a képviselőház álláspontja érvényesüljön s hogy a kérdés mielőbb nyugvópontra jusson.