Napi Hírek, 1939. április/2
1939-04-25 [0440]
Ba A f/Ho, R 6 m a . április 25. Ciano grof Külügyininiszier hétfőn fogadta Dlugoszowski lómai lengyel nagykövetet, akivel hosszabb megbeszélést folytatott. Jó forrásból származó értesülés szerint Ciano gróf és a lengyel nagykövet szívélyes'megbeszélései során áttekintette a nemzetközi' politikai helyzetet, különös tekint ttel a legut ű bbi ve 1 ncei olasz-jugoszláv ne gbe szélesekre. A lengyel nagykövet kifejezés ie juttatta ., Lengyelország . egelégedését az ólaiz-jugoszláv ( együt tmüködé ? folytatása és a Magyarország és Jugoszlávia közötti enyhülés kilátásai felett , , , , , J , 1 megbeszélés során tisztázták a lengyel es olasz lapok között legutóbb lefolyt polémiával kapcsolatos sajtóincidenst./MTI/ Ba ít/üo R é i a .április 25. . , Báró Villani Frigyes kvirináli magyar követ kedden esti felkereste Ciano gróf olasz külügyminiszterem akivel hosszabb megbe szélest folytatott. /„•.TI/ Ba Áf/Ho Róma, április 25. /«*agyar T virati Iroda/ Mussolini miniszterelhök kedden reggel a Littorio-repülőtérről magavezette hárommotoros repülőgépén Forliba repült. A'Duce Forlibol gépkocsin a Rocca delle Camiuinata-i villa jába hajtatott. Ba Áf/Ho Róma, április 25. /""agyai Távirati Iroda/ Az olasz sajtó a legutóbbi'napok o^lomáciai eseményei nyomán megállapítja, hogy a diplomáciai kezdeményezés a demokrata hatalmak kezéből ismét a tengelyhatalmak kezébe ment át. A magyar állam férfiak legutóbbi római látogatásában, a velencei olacz-iugosz láv találkozóban és a jugoszláv külügyminiszter berlini látogatásában az olasz lapok egyik DÍZO nyitókat látják annak, hogy a tengely hatalmak a demokráciák'bekerítő törekvéseivel szemben erőteljes és sikere ;• akcióba mentek át. A Tribuna keddi vezércikkében jellemzőnek tartja, bo gy a velencei találkoz-'s eredményeit Londonban és Parisban kellettlenül fogadták. A velencei találkozó eredményét, hogy előkészíti a Jugoszlávia és Magyarország közötti megegyezést és ezzel jelentős, mértékben hozzájárul a közép- es keleteurópai békének a megszilái oltásához, t örömmel kellett volna fogadni a béke minden igaz barátjának. London és Paris visszahatása ezzel szemben azt mutatja, hogy a nyugati demokrá ciák nem az igazi békét akarják, hanem görcsösen'ragaszkodnak a ver-, saillesi békéhez, amely az ő hegemóniájukat biztosította egész nuiépaban. Ezért prótákoznak továbbra is a bekeritési politikával. Minthogy azonban a kisebb Hámok már nem akarnak kötélnek állni, nem marad más hátra számukra, mint Szovjetoroszországgal szövetkezni.
