Napi Hírek, 1939. április/2

1939-04-23 [0440]

o- - a/Ln Kecskemét, április 23. Ma, április 23-án van husz esztendeje, hogy a Kecskemét határához tartozó Szentkirály-pusztáról kirobbant az ellenforradalmi megmozdulás, amelynek megszervezését dr, vitéz Héjjas Iván miniszteri tanácsos, vitéz Héjjas Aurél földbirtokos, akkori tartalékos főhadnagyok a v-ros határában tartózkodó tisztekkel, köztük Raád Árpád ljgiforgalmi felügvelőj akkori tartalékos hadnaggyal, továbbá Írancia-Kiss Mihály, Dragollovich Gyula, Király Gábor, ifi. Polyák János, földbirtokosok készítették elő nagyszámú tanyai gazdával. Az volt a tervük, hogy összegyűjtik a puszták népét és több irányból megindulnak a varosba, hogy megaönts'k a vörös uralmat,, A csapatok parancsnokai, dr. Liszka Béla tartalékos hadnagy, Kecskemét jelenlegi polgármestere, vitéz Héjjas Iván, Héjjas Aurél,' Homonnay Tibor tartalékos hadnagy, Francia-Kiss Mihály, Dragollovich Gyula, Polyák János, Király Gábor birtokosok voltak. Az ellenforradalmi csapatok kisérlete azonban megtört a vörösök ellenállásán. Az évfordulóról méltó ünnepi keretek között emlékezett meg Kecskemét városa. "Reggel ünnepi istentiszteletek voltak, azután Kecskemét főterén a Kossuth-szobor előtt ezrekre menő közönség jelenlétében ünnepséget rendeztek. Az ünnepségen részt..vett a város egész társadalma, a hely/" j tiszti küldöttsége, a csendőrség, a Turul díszszázada, az Emericana népes küldöttsége, ott voltak az ellenforradalomban résztvevők, az iskolái ifi us ága, a vértanuk hozzátartozói, Budapestről ,Rooz Andor dr. miniszteri titkár, az ellenforradalmi ünnepségek központi irányitója, valamint Raád Árpád légiforgalmi felügyelő, aki Héjjas Ivánt és a fajvédő szövetséget képviselte az ünnepségen. A kecskeméti városi dalárda elénekelte a Hiszekegyet, majd dr. Balasfalvi Kiss Endre, Kecskemét főispánja, mondott megnyitó beszéd et.Megemlékezett az ellenforradalom gondolatának kibontakozásáról, a megmozdulás áldozatairól, akik életüket áldozták a cselekvés mezejón. Ezután a mozgalom megindító járói, vitéz Héjjas Ivánról szólt, akinek első kísérleté, ha nem is aratott döntő sikert, de kiinduló ja lett annak. :hogy az önállóvá vált Magyarország elérje első területi gyarapodását Nyúgátmagyarországon. p#*d£to Vitéz dr. ?app István törvényszéki biró, törvényhatósági bizottsági tag ünnepi beszédében visszapillantást vetett az ellenforradalom szervezkedésére. Ez a szervezkedés az összefogásnak nagyszerű példája volt, példa arra, hogy a közjóért való harcba nem lehet osztalypolitikát beállítani. A vezetők felhívására sorba állt a társadalom minden rendű és rangú fia, hogy megtörje a vörös rém poklát^ Bondray László pénzügyi tisztviselő szavalata után Molnár László joghallgató az ifjúság nevében szólt, majd dr. olaszi^Liszka Béla polgármester, az ellenforradalom egyik legfőbb egykori irányitója beszélt. - Husz évvel ezelőtt indultunk a sze ítkirályi templomtól másfélszáz lelkes hazáját szerető elszánt magyarral, hogy itt benn a határ népével a három templom körül kihirdessük a szent magyar akaratot. Az eresebb ellenállás megtörte akkor ezt az akaratot, de a gondolatot nem tudta megölni. A közönség hatalmas éljenzéssel és tapssal fogadta a beszédeket, végül elhatározták, hogy hódoló táviratot intéznek Magyarország kormányzójához, a szegedi gondolat elindítójához, táviratilag üdvözli',, a város Teleki Bál gróf miniszterelnököt, aki ennek a szegedi gondolatnak érvényre juttatása erdekében dolgozik most, és üdvözli vitéz dr. Héijas Ivánt, az ellinforradalom irányitóját. A városi dalárda a himnusz eléneklesével zárta a felemelő ünnepélyt, Az ünnepély után a város vezetősége és a nagy számban megjelentek kivonultak a temetőkbe, ahol megkoszorúzták az ellenforradalom vértanúinak sírjait. Koszorút helyeztek a solti ellenforradalom vértanúinak emlékére emelt emléktáblára is a kecskeméti Rudolf-laktanyában. /MTI/