Napi Hírek, 1939. április/2

1939-04-23 [0440]

o- Ta Ra/Ln S o m o r ja , április 23. Jaross Andor t-'rcanélküli miniszter vasárnap délelőtt Somorjára érkezett és beszédet mondott az Egyesült Magyar Párt nagygyűlésén, amelyet a város főterén tartottak. A népgyűlésen 5-6000 főnyi tömeg jelent meg, amely lelkes ünneplésben részesítette Jaross minisztert. A felállított emelvényen két oldalt somorjai gazdal edények álltak festői magyar viseletükben. A gyűlésen megjelent Bartal Ivan főispán, Rázgha Károly földbirtokos, Csaposs Géza plébános és még sok más környékbeli földbirtokos és az intelligenciának sok tagja. A gyűlést dr. Bacsák Kálmán főszolgabiró nyitotta meg. Jaross miniszter beszédében hangoztatta, hogy a tavalyi novemberi naook óta első feladatának tartotta, hogy a régi csonka haza magyarság^toafUpolitikai törekvésével Összefogva igyekezzék mindén magyar embernek becsületes kenyérkereseti lehetőséget biztosítani. Ez politikájának fő irányvonala. Kötelességének érezte, hogy a visszatérés az anyaországba nejcsak lelki fellendülést jelentsen, hanem a becsületes, boldog otthon megvalósítását is. Megemlékezett a továbbiakban arról, hogy az utóbbi^időben a szlovákok ujabb és ujabb magyar családokat tesznek kenyértelenné és áttpszik őket a határon, majd igy folytatta: - Egy millió magyarnak visszatérésén kivül most, március hónapban meg tudtuk valósítani azt, hogy a magyar állam határait az északkeleti határon kitolta egészen a szentistváni vonalig. /Tljenzés/ A magyar katona erejével .' Jvalósitottuk meg ezt az uj határvonalat ás a honvédség ma már olyan erős, ;lyan jól felfegyverzett, hogy bármikor, ha kell, érvényt szerez a magyar állam törekvéseinek és parancsának. A továbbiakban foglalkozott Szlovákia és Magyarország giszonyával, majd rámutatott arra, hogy az utóbbi idők igazolták:, hogy helyes volt, amikor Magyarország a maga sorsát a berlin-római tengelyhez_ fűzte és azok mellé alltunk, akik velünk egy meggyőződésen akarják az igazság uraimat Európának ezen a részén megvalósítani. /Lelkes éljenzés és taps/ Belpolitikai kérdésekre rátérve megemlékezettazokról az irányzatokról, amelyek a magyar politikai életet az utóbbi időben befolyásolták. Van egy nagy irány - mondotta -, amelyet a mai magyar kormány is képvisel, amely a szegedi politikai gondolatból elindulva keresi ennek az országnak olyan fejlődését, amely fokozatos reformtörekvéseken keresztül meg akarja fiatalítani, változtatni a régi történelmi berendezettséget és a régi elavult politikai gondolkozást. /Helyeslés ás taps/ Van azután egy másik politikai törekvés, amely nagyon sokszor hivatkozik Széné Istvánra, hivat-'ozik az ősi magyar alkotmányra és amely a szentistváni gondolatot, a magyar alkotmányosságnak a gondolatát olyan mereven ^magyarázza, hogy nem akarja tudomásul venni, hogy az idő kereke halad és uj nemzedékek jönnek előtérbe. Van ezenkívül egy olyan politikai gondolat, amely ma már elkorcsosult, halálos ágyán vergődik, ez a szociáldemokrata marxista hitvallás. A negyedik politikai gondolat a radikális nemzeti gon-. dolat amelynek a nyilaskereszt a jelvénye. A nyilasok táborában vannak radikális reformokat akaró meggyőződéses jó magyarok, de mi ugy gondoljuk^ hogy a mai idő nem alkalmas politikai kísérletekre, a mai idő azt kívánja tőlünk, hogy haladjunk, alkossunk, reformáljuk meg a magyar életet, de ugy kell a reformokhoz hozzányúlni, hogy a magyar életet ne rázkódtassuk meg. nehogy a magyar állam épületén repedések támadhassanak, amelyeken keresztül ellenséges eszmék és ellenségek szivároghatnak be és meggyöngíthetnék az olyan féltve őrzött magyar államiság gondolatát. /Helyeslés es taps/