Napi Hírek, 1939. április/2

1939-04-22 [0440]

A Ha/Wa/l Küm Paris, április 22. /Magyar Távirati Iroda/ A francia sajtó mérlegeli a római magyar-olasz tárgyalásokon elért eredményeket, A lapok nagy része római tudósítások alapián valószinünek taríja, hoay az olasz diplomácia sikeresen elíkészitette a magyar-jugoszláv megegyezés talaját. A Temos római tudósitója szerint Olaszország; feltétlenül össze akarja békíteni" Ma yarországot és Jugoszláviát, Ugy latszik egyébként, hogy ez a törekvés nem ütközik nagy nehézségekbe. Az Information valószínűnek tartja^ hogy Budapest és Belgrád között mindjár a velenvei olasz-jugoszláv találkozó után tárgyalások indulnak meg. A Journal des Debats ugy vé li, hogy Olaszország Délkeleteurópában politikai és gazdasági befolyási körzetet akar magának biztosítani, amelynek főbb középpontjait Belgrád, Budapest és Szófia alkotná. Olaszország nonyolü.t játszamt folytat a Balkánon, de célkitűzéseinek lényegét könnyen kihámozhatjuk. Az olasz diplomácia mindenekelőtt fel akarja bomlasztani a Balkánszovetséget, amely a revizióellenes irányzat utolsó keleti védőbástyája. A lapok egy része ismerteti a Havas Iroda római jelentését, amely szerint m yarország hajlandó közeledni Jugoszláviához feltéve, hogy Belgrád a Jugoszlávia területén ilő magyar kisebbségeknek bizonyos, ioként kulturális jellegű biztosítékokat nyújt. Nyilvánvaló -folytatja a jelentés - , hogy 0...aszország a balkáni politika tárgyában Németországgal megegyezésre jutott és az olasz'diplomácia sikerének mindkét tekintély uralmi nagyhatalom hasznát látná. A Róma védnöksége alatt álló magyar-jugoszláv-alcán-bolgár csoport létrejötte megadná a kegyelemdöfést a Balkánszövetségnek es - Róma felfogása szerint - bizonyára megfontolásra késztetné Görögországot, Törökországot és Romániát. —.—.— W Í^^IM'ÍK^ e 1 g r á d,április 21 •/Német Távirati Iroda./ M A jugoszláv és az olasz külügyminiszter szombati velenoei találkozása val RapcBOlatban irányadd helyen bizonyos célzatos híresztelésekkel szemben, amelyek szerint Berlin, és Róma állítólag erősen nyugtalanítja Jugoszláviát, ategallqpitják, hogy Jugoszlávia nem érzi magát a tengelyhatalmak részéről sem szorongatva, . som pedig fenyegetve. Külföldi lapoknak a jugoszláv külpolitika további alakulásáról szóld többé-kővésbbé fantasztikus találgatásait röviden azzal a kijelentéssel intézik el, hogy semmi ok sem forog fonn arra, hogy megváltoztassák a Pál komiánysó herceg által az elmúlt négy és fél óv alatt követett politikát, hogy Jugoszlávia távoltartsa magát őt nem közvetlenül etrinto minden viszálytól és ugyanakkor jdviszonyba kerüljön valamennyi szomszéd-államé.val. Ez a politika mondják -- oly gyümölcsözőneK mutatkozott és a békét oly mértékbon előmozdította, hogy fölösleges megváltoztatni. Ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy Jugoszlávia döntő jelontősségü belpolitikai problémával, a horvát kérdés megoldásával van elfoglalva s oszol kapcsolatban sajnálattal kénytelen megállapítani, hogy/'bizonyos hatalmat megkíséreltek ozt a tisztára jugoszláv ügyöt önző céljaik javára kihasználni, amennyiben mindig egy nokik alkalmasabb koncentrációs kormány megalakítására buzdítottak, amelynek egyidejűleg külpolitikailag; "doraokiatikusabb" irányzatot kellett volna gövetnio • Szzol szemben —-mondják vezető jugoszláv helyen Németország " és Olaszország mindig azt hangoztatja, hogy a két ország érdeke az erős és egységes Jugoszlávia. tovó.Dbá mindazok támogatása, akik szomboszállnak a Jugoszlávia erőjét és tekintélyét gyeigitő mozgalmakkal./M.f.I./