Napi Hírek, 1939. április/2

1939-04-22 [0440]

o- Vf/MlA Pestszenterzsébe t. április 22. Pestszenterzséb et en Ribár István huszonnyolcáves gyári­munkás lakásón f elakasztotta magát, hozzátartozói holtan találtak rá. Bucs. Búcsúlevelében tettét szerelmi bánatával indokol ja. /MTI./ o Vf/Ml/L Jászberén y,április 22. Szenti orincká. tán táncmulatság volt. Amikor hölgyválasz­ra került a sor. Nagy P. József és Böjtös Mihály tizen ki lancév es legé­nyek összeszólalkoztak. Előrántóttá k késeiket és egyszerre döfték egymásba. Nagynak a nyakfőütőerét, Böjtösnek szivét találta a szúrás. Mindkettő összeesett és percek alatt elvérzett./MTI./ o Vf/Ml/L Jászberény, április 22. Jászberény egyik vendéglőiében Kasza János és Sisa Já­nos legények zavarták egy társaság mulatozását. A korcsmáros a két legényt kituszkolta a helyiségből, de azok az utcán megvárták és meg­támadták a társaságit. A verekedés végén Sisa János holtan maradt az utc­: n. A szivét szúrás érte olyan erővel, hogy a kés a gerinc­oszlopban megakadt. A verekedőket letartóztatlak. A vizsgálat megin­dult./MTI./ o L § A Magyar Kivándorlókat ás Visszavá.ndorlókat VBCŐ Ir^da közli: A clevelandi m.kir. konzulátus arról értesiti a Védő Iro­dát* hagy Hudikné /Chudikné/ Soltész Anna elhunyt és hagyatéka mintegy 8000 dollárt tesz ki, amelynek fele bankbetét, fele pedig ingatlan. Egyedüli örökösök az elhunyt János nevü fivérének két gyermeke, az 18Y9, évi október 11.-én született Nándor és az 1880. évi szeptember 12.-én született Bertalan. Pelkéri a »édő Iroda mindazokat, kik nevezettek hollété­ről tudomással bimak, hogy közöliék az alábbi cimen: Magyar Kivándorló­kat és Visszavándorlókat Védő ^'daJ/Budapest VIII, Piumei-ut 4./ /MTI./ oLL Londo n,április 22. Dyneley Hussey hires angol zenekritikus a Spectator­ban közölt hosszabb tanulmányban méltatja Bartók Béla "Zene, vonós és ütő hangszerekre a cimü szerzeményét, ^melyet a londoni királyi filharmó­niai társaság zenekara matatott be. A tanulmány kie eli, hogy a tomboló lelkesedés, mellyel a hallgatóság az újdonságot fogadta, nemcsak a ra­gyogó előadásnak szólt: A közönség ösztönszerűen felismerte, hogy olyan renekraüvet hallott, mely nem mérhető a zenei alkotások rea es ismérvei­vel, Bartók müve mar azért is nagyon szép, mert intellektuális szempont­ból is rendkiv'űl érdekes, amennyiben zseniális és eredeti eszközökkel olyan hanghatásokat ér el, melyek önmagukban gyönyörűek. Ez áll kü­lönösen a lassú tétel kísérteties üstdob glissandoira, melyeket a jövendő zeneszerzők bizonyára mohón fognak utánozni. Az első tétel fu­gája teljesen lekötötte a figyelmet és helyenként bámulatos sz'pségeket hozott. A zárótétel egyszerű, könnyen érthető, majdnem vidám zene, 'mely hatásos ellentétben áll az előző totelekke 1./1TI./

Next

/
Oldalképek
Tartalom