Napi Hírek, 1939. április/2

1939-04-18 [0440]

Za o- Bl/I Szoln,ok, április 18. /Magyar Távir ti Iroda/ á Magyar Élet Pártjának szolnoki szervezete kedden tartotta zászlóbontó nagygyűlését. A nagygyűlésen résztvett Antal István, igazságügyi államtitkár is

f aki nagyszabású beszédben fejtette ki a MÉP célkitűzéseit. A városi színházat zsúfolásig megtöltő közönség soraiban ott volt Urbán Gáspár báró főispán, Alexander Sándor alispán es Szabó JJ'erenc polgármester is. Vitéz Váczy György kerületi elnök megnyitó-szavai után báré Urbán Gáspár főispán felszólalásában kidomborította a fegyelmezett egység és az összefogás szükségességét. Gajzágó István szolnokvárosi elnök felszólalása után hosszaíartó ünneplés közben Antal István államtitkár emelkedett szólásra. Antal 1

stván államtitkár Gömb;s Gyula . 1935 évi szolnoki zászlóbontására való visszaemlékezéssel kezdte' szavait. Utalt arra. hogy Gömbös Gyula az 1935. évi választások előestéjén Szolnokról röpitette szét az országba a keresztényi jobboldali*fajvédő politika külpolitikai célkitűzéseit és belső reioragrogrammiát. Szolnokon hirdette először a területi revizióra irányuló konkrét követeléseinket, honvédelmi felségjogaink toljessétételére irányuló igényeinket, valamint a nemzet télies nemzetközi egyeniogusitásat. Itt adott mosszehangzo hangot a nemzet történelmi jogainak es itt követelte először a történelmi jogok alapján való rendezését a középeurópai viszonyoknak. A szolnoki nep előtt fejtette ki belpolitikai reformprogrammjánk tartalmát, amelynek lényege a teljes népi autonómia megteremtése, a közjogi, főként azonban a gazdasági és szociálpolitikai vonalon. - Mit mi az elmúlt esztendők során elértünk - folytatta Antal István államtitkár - , amit alkottunk és épitettünk,^ amit a nemzet számára a nemzetközi politika vonalán, valamint a belső ujjáépités tekintetében hoztunk., az voltaképen Gámbös Gyula szolnoki programmjának a részletekbe menő megvalósítása és továbbfejlesztése volt. Gömbös Gyula itt adott szárnyat a nemzeti függetlenség nagy es3-méjenek is, amelyen o nemcsupán a magyar nemzet államjogi es nemzetközi függetlenségét, hanem a oolgozó magyar nép teljes belső gazdasági és szociális függetlenségét is értette. A függetlenség gondolata olyan szent kincse a nemzetnek, amely nem leuít sem pártok jelszava, sem pártpolitikai tusakodások fegyvere, sem választási' had járatok programm ja. A nemzeti függetlenség gondolata és az ahhoz való ragaszkodás érzése'olyan természetes hozzátartozója és kitéphetetten alkotó-része minden magyar politikai célkitűzésnek, hogy azt politikai pártok jelszavává és politikai küzdelmek fegyverévé tenni voltaképen profanizálás a ennek a nagy nemzeti gondolatnak. Magyarországon ma és a jövőben megjesak elképzelni som lehet olyan közéleti célkitűzéseket, amelyeknek alfája és ómegája ne a nemzeti függetlenség minden áron való fenntartása és kiépitéae lenne. Ez olyan ténye és valós iga a magyar politika hebitusának, mint amilyen tény és valóság az. hogy a föld forog és a nap süt. A magyar nemzet egész története a nemzeti függetlenségért való áldozatos harc és a történelmi jogokhoz való önmegtagadó ragaszkodás lesz a magyar politika iránytűje a jövőben is, anélkül, hogy arról folytonosan szólnánk és amélKül, hogy annak nemlétoző veszedelmeivel a nemzeti közvéleményt izgalomban tartani akarnánk. Ezután -tintkl István államtitkár., a magyar külpolitikai célkitűzések belső politikai, gazdasági és szociális előféltetőiéiről szólt ^rámutatva arra, hogy a mai körülmények között minden külpolitikai cél elérésének az az alapja, hogy a lehetó maximumára fejlesszük a nemzet összes belső gazdasági, erkölcsi és szellemi erőit, /Folyt.köv./