Napi Hírek, 1939. április/1
1939-04-02 [0439]
W Rajlío /Hb/Ho ^Hitler-beszéd kiegészítésének I.folytatása. / \l . - Amikor Wilson 14 pontját nyilvánosságra hozta, sok német néptárs - mindenekelőtt az akkor "vezető" férfiak - ebben a 14. pontban nemcsak a világháború befejezésének, hanem a földkerekség valamennyi népe végleges felszabadításának lehetőségét látták, Németország hitt ezeknek a ki jelentés ekének. E kijelentésekben bízva letette a fegyvert. Es akkor olyan szTfézegés kezdődött, amilyent még nem látott a viiágtörténeíwuAmint népünk letette a fegyvert, megkezdődött a zsarolás és az elnyomás, a kifosztás ős a rabszolgává alacsonyitás korszaka. Csillagászati számokká tornyosodé összegekc fizetését kényszoritették rá,a,német népre. Egy angol államférfi kijelentette, hogy . ezeket a fizetési kötelezettségeket csak akkor lehetne teljesíteni, ha az egész német nép életszinvonaLát a legvégsőkig korlátozza és mindennap 14 orát dolgozik. - Ilyen módon szószegéssel megfosztottak jogaitól egy nagy nébet és gyakorlatilag lehetetlenné tették létét. Ezt józanul kifejezte egy francia államférfi, amikor ki jelent ette: "Húszmillióvá 1 több német el a világon, mint szabad lennel' En, mint a világháború ismeretlen katonája, akkoriban foglaltam állást. Munkatervem ez volt: a nemzet belső ellenségeinek kiküszöbölése, Németország szétfoigácsoltságának befejezése, az egész nép nemzeti erejének egybefogása egy uj közösségben es a békeszerződés szét törése akar így. akár ugy. Hitler ezután a német nép létérdekeiről beszélt és kijelentette: m Époly kevéssé van keresnivalója Angliának a mi német életterünkben, mint nekünk, németeknek Palesztinában. Angliának talán joga van, hogy Palesztinában arabokat lelövessen, c: ak azért, mert hazájuk érdekében'cselekedtek? líifT" " • » í nem mészároltunk le Közéoeurópában ezreket, hanem nyugodtan és rendben szabályoztuk problémáinkat A mai német népL neszre £em hajlandó, hogy letérőkéiről lemondjon es nem najlando 1 ^ reltörő veszedelmekkel tétlenül szembenézni. - Az angol államférfiak nem tudják,hogy bennünk nincs gyűlölet a cseh nép iránt, hogy évszázadokig együtt él tünk-. Sejtelmük sincs arról, hogy a Hradzsint nem angol e, bor, hanem németek építettek es, hogy a Szent-Vid-székesegyházat ugyancsak nem angolok, hanem német kezek emelték. Franciák sem dolgoztak rajta. Nem tudjak azt, hogv már abban az időben, amikor Anglia még nagyon kicsi volt, német császárnak hódoltak ezen a hegyen; hogy már^uzer esztendővel előttem • • • " •• » ott állott az első német császár és fogadta c nop üódolatát. Ezt az angolok nem tudják, nem is tudhatják és nem is kell tudniok. Eleg hogy mi tudjuk és hogy ez a terület egy évezred óta a német nep életterében fekszik. w^cnOGW/ [j>e*v»M, /Folyt. köv. / X E/E Torino , április l./Stefani./ További 1600 olasz érkezett ide Franciaországból, ahol eddig dolgoztak. A hatóságok és a lakosság szeretettel fogadták őket. /kii./
