Napi Hírek, 1939. április/1

1939-04-01 [0439]

.W Té/Mo Yíilhelmshaven, április 1./ . . |U Miután Hitler "cancellár átvette a vá-rosházáh a diszpolgá* ri oklevelet, a Városház-térre ment, ahol Rover körzetvezető és birodalmi helytartó rövid beszéde után szólásra omolkedett, i Bevezetőben Hitler kancellár visszatekintett a béke megkötése óra eltelt eseményekre és kiemelte, hogy a német népet egykori ellenfelei hogyan nyomták el és igázták le. emlékeztetett arra, hogy a" világháború folyamán százezrek haltak meg, akik nem ellenséges fegyvertől találva vosztették életüket, hanem a- " ^ „ kiéheztető blokádnak lettek áldozatai. Ezt a blokádot a háború befejezése után is még hónapokig folytatták, hogy a német néptől minél többet csikarhassanak ki. A német hadifoglyokat nem engedték haza hosssa ideig, a német gyarmatokat elrabolták, a külföldön levő német értékeket elkobozták, a német kereskedelmi hajók egyrészét kicsalták, másik-részét erőszakosan kizsarolták. Ehhez járult még a pénzügyi kifosztás. Olyan méfrfetü volt ez. aminőt a világ még sohasem látott. A néjgzövetség nem az igazságot politikai megértést szolgálta, h

anem a/logaliasabb békep

arancs^iizt^sitnia lott. Az'általános nyomor /valaha is kigando Iható/ .''.""•• borzalmas formákat öltött Németországban. v A leszerelést csak Németország hajtotta végre • a többiek nem tartották be ezt a kötelességet, hanem ellenkezőleg, továbh^fegyverkezfeek. Egy hatalmas népet szószegő módon megraboltak jogától és gyakorlatilag lehetetlenné tették megélhetését. Mindaddig, amig az versaillesi békeparancs a német népre nehezedett, ez a nép valóban arra volt Ítélve, hogy tönkrémenjen. Hitler kancellár ezután rámutatott'arra hogy 1933 január 30-ika óta Németország hogyan szedte össze erőit. - Nem azért vagyok itt - folytatta - és a német népet a " Gondviselés nem azért teremtette, hogy ez a nép engedelmességgel tartozzék'egy olyan törvénynek, amely az angolok vagy a franciak Ínyére' van. Németországnak nem az a kötelessége, hogy nekik engedelmeskedjék, hanem hogy saját ele-Uogát képviselje. Többé nem függünk más államok és idegen államférfiak kegyétől vagy nemtetszésétől. És ha'ma" egy angol államférfi azt véli, hogy meg kell vitatni minden kérdést,nyilt megbe-' széles és tárgyalás utján megoldáshoz kell juttatni a függő kérdésetet, akkor ennek az államférfinak csak azt felelhetem: az elmúlt 15 év alatt elég alkalom volt erre. Ma azonban arra a meggyőződésre jütöttünk,hogy sem belpolitikai, sem külpolitikai téren nem értünk volna el semmit, ha továbbra is megmarad az eddigi állapot és várunk további 15 évig, amig ez a nevetséges o

' genfi intézmény időt talál arra, hogy hosszadalmas vitákban foglalkozzék a mi kérdéseinkkel. Valószínű,hogy az örökkévalóságig kellett volna várnunk, - Ha a világ aa azt mondja, hogy a népeket fel kell osztani erényes . ^ * nemzetekre és . ". . • nem erényoSI - és az erényes nemzenek közé tartoznak elsősorban az angolok és a iranciak, a nem erényesok közé pedig a németek és olaszok - akkor erre csali azt mondhat dLnnak megítélése, hogy egy nép erényes vagy nem erényes, aligha tartozik földi lényro; ezt át kell engedni a iSn donhat ónak. Talán akad angol államférfi, aki majd azt mondja nekem: Isten már kimondotta ítéletét, minthogy az erényes nemzeteknek odaajándékozta a világ eaanogyodét és a nem erényes nemzetektől mindent elvett. Az a kérdés azonban, hogy az erényes nemzetek milyen eszközökkel szorozták meg a világnak ezt a negyedét. És ezen a ponton azt kell mondanom, hogy ezek nem valami erényes módszerek voltak. Három évszázadon keresztül Anglia ugy viselkedett a .mint egy kevéssé erényes nemzet.most azonban öregkorára elkezd erényről beszélni^ Még husz évvel ezelőtt az erény kérdése nem állt egészen világosan a bw; államférfiak előtt,mert hiszen saját tetszésük szerint bántak el idegen tulajdonnal, /Folyt.köv,/ [yu*tótdt*t,