Napi Hírek, 1939. április/1

1939-04-11 [0439]

Ba Li/L £ 6 m-a,április 11. A folyamatban lévő diplomáciai megbeszélésekkel szemben az olasz sajtó a legnagyobb tartózkodást mutatja, a lapok csak rövid tudósításokban adnak hirt Perth lord és Ciano grof olasz külügyminiszter, valamint a londoni olasz ügyvivő megbeszéléseiről. A lapok londoni táviratokban kiemelik, hogy ugy látszik, nincsen szó az angol-olasz egyezmény i elmonoá s^ról. A ?opolo di Roma hangoztatja, hogy Albánia megszállása nem érintheti ezt az egyezményt, minthogy ^Ibánia kiesik az India felé vezető útból és nem tartozik angol érdekterülethez. Yagy tal*n ujabb jó alkalom Anglia számára, hogy kiterjeszthesse saját befoly'skör' t? - kérdi a lap. Olaszország fasiszta hidegvérrel vár ós készená 11 minden eshetőségre.^;^/) & o- Li/L ME §& SoliJ)eo> Glória szövetség a következő táviratot intézte gróf Teleki Pál m.kir. miniszterelnökhöz: "XIII. országos virágvasárnapi konferenciánk 1500 diákja mély tisztebtét küldi Nagyméltoságodnak. Eletére és munkájára Isten oldását kérjük." J Ba Li/L R ó m a,április 11. ! "Háborús rémhírterjesztés "^apirosháboru" ; igy jellemzik az olasz lapok a nyugat európai és amerikai sajtó és rádióállomások magatartását az albán eseményekkel kapcsolatban. Az olasz lapok megjegyzik,, hogy az a mód,.ahogyan a demokrata . * államok újságjai es rádióállomásai az eseményeket otoportositják, mindennél jobban mutatja a rosszakaratot, amellyel Nyugat euró pában minden Olaszországgal kapcsolatos eseményt tárgyalnak és amellyel a tengeri*-hatalmakat a világ közvéleménye előtt a vádlottak padiára igyekszenek illtetni. Virginio Gayda a Giornale- d, Itália vezírcikkáben erélyesen kikel a rétohirterjesztés ellen, amelyben most különösen az amerikai lapok járnak elől. A cikkiró minden állit ássál szemben hangoztatja, hegy Olaszé szág sohasem gondolt és gondol arra, hogy Görögországhoz nyúljon, A görögök minden külsőtanács és nyomás nélsiil maguk határozhatják meg jövő külpolitikájukat. Ami Jugoszláviát illeti* ennek az országnak senimikép sincs szüks'ge külföldi tan' csra. Jugoszlávia tudja, hogy mit jelent az Olaszországgal való barátság és együttműködés, amelyre nlbánia elfoglalás i után mog szélesebbkorü lehetős 'gek nyilnak. A Franciaországgal való viszonyra is kitér Gayda és hangsúlyozza, hogy Aljíbánia megszállása egyáltalában nem érinti a franciaakkal szemben fennálló olasjg. követelés ekf-t és a problémák változatlanul fém-aradnak, franciaország J ". azt tanácsolja az olaszoknak, hogy ^tartsák nyitva szemüket'és követeljenek határozottabb biztosi tokokat. / nvr^^^ííoíK- A Popolo di Roma szerint a franciajang ú 's amerikai sajtó egybehangzóan azt irja, hogy legközelebb Jugoszlávia, Görögország, Törökország 's Románia esik támadás áldozatául. Ennek a sa jtóhad iáratnak .a célja; ' egészen világos. A franciák és angolok imost kapvakapnak az albán epizódon, hogy ismét kisérletet tegyenek a tengerehatalmak ellen irányuló politikájuk folytatására. Az ujabb rémületkeltéssél és jgyülölethul Iámmal azt akarják elérni, hogy jobb árfolyamon dobhass'k a nemzetközi piacra London bekeritő politikájának részvényeit. .Albánia tehát csak ürügy ujabb olasz-németellenes diplomáciai támadás előkészítésére. Ha az angoloktés franciák tárgyilagosak lennének, elismernék, hogy az ő történetükben sokkal több Albánia van, mint Olaszország történetében. A legújabb ilyen esetek például Palesztina és Sziriar^^y