Napi Hírek, 1939. április/1

1939-04-01 [0439]

Eróf Teleki Pál miniszt<£reltiök a következő beszedet mondotta: - Mindenekelőtt bocsánatot kérek, hogy az egész bizottsági tárgyaláson más ügyek miatt neii?,lehettem személyesen jelen, de nem is gondoltam, hogy mar ma befejeződjék a vita. Először is egy pár speciális kérdésre szere tnék reflektálni . - Az első az, hogy általánosan az a megjegyzés hangzik el a törvényjavaslatra , hogy nem egyszerű és nem világos. Srre rövid válaszom az, hogy cs&ak egy abszolút radikális törvényi amely semminéven nevezendő kivételeket nem tesz, lehet egyszerű és világos,; minden más, ami a legradikálisabb megoldás és a status quo között van, nem lehet egyszerű es nem lehet világos ,mert a kérdés tulbonyolult arra, hogy a különböző vé lemér?/eke t megfelelően össze lehessen egyeztetni. Nem is hallottam senkitől sem olyan inditv^nyt, amely ezt a legcsekélyebb mértékben is megközelítette volna. - Elsősorban azt kérném, hogy ne méltóztassék ezt a törvényjavaslatot a zsidóságot fiiframálo javaslatnak tekintő ni. Megmondottam a felsőházban tartott bemutatkozó beszedemben is, hivatkozva arra, amit a képviselőházban mondottam, hogy ez magyar probléma, amely megoldásra vár azért, mert itt egy zárkózottságában való élete folytán különböző és másoknál asszimilálhat atlanabb embercsoportnak asszirilálásáról van szó, azaz asszimilálódásának ilyen tömegben való lehetetlen* sédéről. Hivatkoztam arra, amit a másik házban mondottam, hogy itt mmí üldözés, semmi szadizmus, semmi gyűlölet és semmi más hasonló érzés nem vezet; legalább engem nem vezet, oár az Imrédy-kabinet tagjai közül e kérdésben én voltam a legradikálisabb, ellenkezőleg,azt mondottam, hogy az fájdalmas kötelesség, amelyet a nemzet saját karakterének és nemzeti tartalmának megtartása szempontjából szükségesnek tartok és amelyet, ugy érzem, végre is kell hajtani« J - Itt legyen szabad Glattfelder Gyula őexce llenciá jána k a fajifkerdessel kapcsolatosan mondott szavaira reflektálnom és egyben arra, amire ő is célzat t és amit mások, igy ü

zilágyi Lajos bizottsági t^g ur

( nyilt^bban kifejeztek, hogy t.i. e^y idegen, a mi elgondolásunkat megérteni nem tudó mentalitásnak be fészkelődés erői van szó a mi jogalkotásunkba, En nem érzem igy, engem semmiféle idegen mentalitás ebben a tekintetben som vezetett. Tisztán

a

nagyar gondolkodás alapján állom ezt az álláspontot és állom nem ma, hanem Eusz esztendő óta, soTckrl régebbel, mint ezek a. mentalit ások a külföldön keletkeztek, /Ulcm azért, mert' a magyar esetben Q» kérdés sokkal neheze*bb. Hiszen, amint szinten kifei tettem és meg* mond

0 ttaEi en irtam az indokolásnak ^zt a. részét, amely kifejti .hogy mi itt egy keleti ' a '[zsidósággal állunk szemben, viszont a nyugati államokhoz hasonló módszerékael dolgoztunk, liberális módszerekkel \-%é 1 tűk a kérdést. Sbtien van a magyar probléma nehézsége,oaely olyan intézkedéseket kivan, ame" ilyeneket ez a törvény w vas lat tártaiul; sőt az én érzés em szerint helyenként erősebbeket is kivont volna, de ezekről már ne beszéljünk, mert ez a törvényjavaslat van előttünk. \^7aú^fuxkMo - Ami a vér és hus misztériumát illeti, amiről Glattfelder Gyula megemlékezett, ez nem. misztérium. Misztérium kettő van a tudományosság szempontjából: az egyik az, ahol az élettelen élővé válik, a másik az, ahol az elő/az anyagi élő a lélekkel kapcsolatba jut. De*öem ezekről van szó. Parallelitás van a testi és lelki fejlődésben egyaránt s én nem az "lsőre'-, hane^ s másodikra helveztem a fősúlyt. . r /Folyt .köv./