Napi Hírek, 1939. március/2

1939-03-29 [0438]

X Szf/Szf/fa R óm a. március 29./Stefani/ Testületi körökben rámutatnak a testületi kormány működése alatt elért szövetkezeti eredményekre. Például hozzák a szállitási és közlekedési testületeket, melyebiek száma 285-re, tagjainak száma pedig 90,OOO-ra emelkedett. Tekéjük elérte az 58 millió lírát, az ingó vagyonuk pedig a 90 millió lirát, Az évi bevételük 145 millió lira karul mozog, /fel/

53 1 Ha/Ha/Wa London, március 29, .Sir Maurice Potorsen, Anglia spanyolországi nagykövete szerdán Burgosba utazott./MTI/ 1 Ha/Ha/Wa London, március 29, Majszki londoni szovjet nagykövet szerdán délelőtt látogatást tett a külügyi hivatalbah,/MTI/ I Ha/Ha/Wa Burgo s, március 29, kz alicantci rádióállomás bejelentette, hogy a város megadja magát Franconak./MTl/ X Ha/Ha/Wa Burgo s, március 29./Havas/ Pétain tábornagy Burgosba érkezett, ahol a belügyminiszterrel, földmivelésügyi miniszterrel, majd Jordana külügyminiszterrel tanácskozott. Pétain ezután Sori Scbastianba utazott./MTI/ X Saf/Szf/Wa Sóm a, március 29,/Stofani/ Elénk csodálkozást keltett Rómában a francia szonátusm külügyi bizottsága egy tagiának a sajtó képviselői előtt tett kijelentése, mely szerint az 1935. irancia-olasz megegyező sből ad s a külügyi bizottság megállapításaiból világoson kitűnik, hogy Prr.noiaorszag soha nem járult hozzá az abessziniai olasz katonai műveletekhez a Franciaország által Olaszországnak engedett cselekvési szabadságot csak pacifista értelomben lehet, sőt csakis igy kell magyarázni, k Giornale d,Itália - válaszolva erre a kijelentésre - leszögezi, hogy Láváinak a Dúcéhoz intézett levelét, melyben Franciaország összes abessziniai igényeiről való lemondását bejelenti, soha nom értelmezték Rómában máskép, mint hogy Franciaország teljesen szabad kezet biztosit Olaszországnak Abessziniában. Az ouali incidoiisoől és Olaszországnak Abessziniával szembon elfoglalt álláspontjából határozottan kitűnik, hogy Olaszország cselekvési szabadsága akármilyen alakban megnyilvánulhatott. Érdekes azonban, hogy Franciaország a strosai értekezleten elfogadta Olaszország ajánlatát, moly a "világbékét" korlátoltabb értelemre, "európai békére" akarta átalakitani. Végül pedig Olaszország cselekvési szabadsr.gának elismerése kárpótlásul szolgált gyarmati követeléseiért, molyokot Franciaország és Anglia egyaránt elismert a londoni szerződésben. Itt látszik világosan, hogy olyan kisérletek merültek fel, molyok fel akarják menteni Franciaországot ADOSZszinia elismerésével vállalt kötelezettségei alól./MTI/