Napi Hírek, 1939. március/2
1939-03-28 [0438]
L j ű l szelektált kisembert, ha a gazdasági felszerelés felett rendelkezik, nyugodtan lehet a járadéké irtok tulajdonosává tenni. Ha a iáradék búzában van megszabva és a nemfizetővel szemben nem fognak álnuma nizmust gyakorolni, akkor a kisombor kitűnően fog fizetni, és sokkal jobban fog a tulajdoni, mint a bérleti földön gazdálkodni. Másrészt megean győződve, hogy a megváltást szenve dő a földhitelintézet által kibocsátott minden biztosítékkal és állami szavr.tossággal ellátott búza-járadéláeieleket sokkal szivesebben fogja venni, mint a bizonytalan haszonbéri jogviszonyt. Ezért nagyon melegen ajánlja, hogy a kormány lenien már végre a i áradé kb irt OK megvalósításának útjára, mert ez a földreform megoldásának legsikereseoh módozata. Ivády Béla szintén elfogadja a javaslatot, amely két olyan nagyjelentőségű cél szolgálatában áll, amelyek egyben a magyar birtokpolitika legfontosabb céljait is jelentik, uz egyik a kishaszonbérletek alapításának fokozottr.bb mértékben való előmozdítása, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági müvelés alatt állé területekből gyorsabban és sokkal . többet tudunk juttatni azoknak, akik a földet a maguk munkajávai müvelik megj a másik a mező és erdőgazdasági ingatlanok tulajdonul valé megszerzésének újra való szabályozása, hogy az annyi vérrel megszentelt magyar rög birtoklása a jövőbén hatékonyabban legyen biztosítható azoknak, akiknek a gazdálkodás élethivatásuk, akikről méltán feltehető, hogy elszakíthatatlan szálakkal vannak kötve ahhoz a földhöz, amelyet apáik müveitek, akik tehát a földet nem konjunkturális üzletszerzésre használják t nem kufár módiára adják és veszik. Ha valaki elfogulatlanul bírálja a javaslatnak e két legfontosabb célját, csak elismeréssel adózhat a javaslatnak, a javaslatot előkészítő. * és benyújtó másik kormánynak, az Imredy-kormánynak, azért, hogy ezeket a nemzetünk és fajunk közös fejlődése szempontjából annyira fontos és sürgős birtokpolitikai keltéseket a törvényhozás elé hozta, s nem riadt vissza azoktól a nehézségektől, amelyekkel a végrehajtás során kétségtelenül számolni kell. L napi és szaksajtd,83nnek révén a közvélemény hónapok óta bírálja ezt a javaslatot pro és kontra, de igen kevés tárgyilagoss got tanusitott a javaslattal szemben, uinaenki a maga nótáját; fuj ja s a maga különleges szemszögéből bírálja a javaslatot, de alig akadt olyan tárgyilagos hang, ' amely mérlegelte részben a javaslat nagyjelentőségű határozott eredményeit, másreszt kiemelte volna azokat a sorsdöntő, nemzeti, faji érdekeket, azokat a fontos nemzetpolitikai, birtokpolitikái, családvédelmi, általában szociálpolitikai, mondhatni honvédelmi szempontokat,- amelyek e kérdés megoldásával elválaszthatatlanul össze vannak forrva, Annál többet lehetett olvasni arról, hogy a kormány és a kormánvpárt kizárólag kortesia.vasla.tnak szánta a javaslatot, hogy a javaslat'nem kell senkinek, legkevésbé a földmivelő népnek, hogy tönkretesszük vele a mezőgazdasági termelést és csak szaporítjuk a munkanélkülieket. L kora^tnvp'rt bizottságai valóban jelentős módosításokat terjesztettek elő, különösen a középbirtokok fokozottabb kímélése érdekében, de.terjesztettek elő oiycn igen mélyrehaté módosításokat', amelyek más birtoKkategoriák fokozott igénybevételével kapcsolatosak. Hálával kell megállapítani, hogy a min.szter e javaslatok egyikét-másikát elfogadta. Ugyanakkor a leghatározottabban kell tiltakozni az ellen, mintha, ezek a módosítások olyan arányú eltolódást jelentenének, hogy a javaslat eredeti elgondolásain lényegesen változtattak volna. Ezután visszapillantást vetett r régi ííagymagyarország háború előtti birtokpolitikai helyzetére ™«rt az ezen a terén fennálló bajok gyökere ott keresendő,:. „*. ' " " "' " . /Polyt.fcv./