Napi Hírek, 1939. március/2

1939-03-21 [0438]

W Áf/Mo/Bl/Y Berlin,március 20. /Német Távirati Iroda/ N A Deutsche Diplomatisch Politische Information irja: A londoni és párisi német nagykövetek Berlinbe hivása jelentéstétel végett, valamint az angol és francia tiltakozás visszautasítása nem formális dolog, hanem á német birodalmi kormánynak nem« tetszését fejezi ki, főleg Anglia magatartása|_ ' a cseh-szlovák kérdés megoldásával kapcsolatban. Az angol sajtó, továbbá angol politikusok és a miniszterelnök állásfoglalásai Németországban rendkívül kedvezőtlen hangulatot keltetted. \-*vU*>% Németország a törvényes cseh4szlovák kormány kívánságára tisztázott egy általában, de különösen Németország számára elviselhetetlen helvzeje,t és rendbehozott egy tisztán Németors-áágra tartozó Ugyet.l ' erre beszédekben és a sajtéban olyan uszításba kezdtejrif, amelyet az európai együttműködés szempontjábdl a felelőtlenségben aligha lehet túlszárnyalni. Kísérlet történt arra is, hogy Romániát hazugságok utján mozgósítsák és ezzel az állammal uj Behes-politikát végeztessenek Németország ellen, Németországban!. ., hogy éppen Anglia háborodik fel erkölcsileg olyan kérdésben, amelynek Keletkezéseért és kiéleződéséért ő maga felelős legelsősorban. A közlemény itt emlékeztet Angliának arra a kísérletére, hogy Palesztinában a büszke és szabad arab nép elnvomásával a maga és a zsidóság érdekeinek szolgáló rendszert teremssen. Ennek a tényállásnak és a német birodalom elleni angol támadásoknak egybevetéséből Németországnak arra a felfogásra kell jutnia, hogy Anglia a cseh-szlovák kérdés- megoldásával kapcsolatos állásfoglalásával álszenteskedik és arra törekszik, hogy az anftol népben németellenes magatartást teremtsen. Felelős prágai kcrökuőA eredő hirek elképesztő világosággal mutatják* , hogy Anglia mindmáig egyáltalán nem mozdította elő a cseh-szlovuk kérdésnek Európa békéje és az életbevágó német érdekek kielégítése szempontjából elengedhet étlen megoldását.E h

;

rek megvilágításában Chamberlain müncheni és godesbergi küldetése nem latszik összhangban állni azzal az angol tétellel, hogy az angol politika önzetlen és egyesegyedül az európai béke óhajtása vezérli. Ellenkezőleg ma ugylatszik, hogy Chamberlaint németországi útjaiban az a törekvés vezette, hogy az utolsó pillanatban békés gesztussal és politikai kompromisszummal kendoctze el az angol politikának a középeurópai térben való vérérvónyes bukását. Bizyonso nyomatékkal kell ma utalni arra hcey Németország minden téren kiegyezésre és békés viszonyra törekedett Angliával. Ezen az alapon kötették meg a német-angol flottaegvezményt es tették meg a müncheni német-angol nyilatkozatot. Mind á két megegvezés abból a,szellemből született meg, hogy Németország és Anglia életszükségletei megóvása mellett népi rokonságuk ás gazdasági kapcsolataik alapján baráti együttműködésben teljesítse a világban különféle kül-r deteseit. Ha a londoni sajtó és a hivatalosjkijelentik, hogv a csehszlovák kérdés megoldása a müncheni egyezmény felbontását jelenti, akkor ezzel csak a müncheni német-rangol nyilatkozatra gondolhatnak. Ez az angol magatartás tehát szükségképen ezt a benyomást kelti, hogy Anglia, minden megegyezést és problémát hatalmi helyzete szempontjából értékel, magát a nemet helyzet bárminemű megerősödése ellenségének érzi és törekszik Németországnak nehézséget támasztani az őt megillető élettér pacifikálásában és biztosításában. Németország így mindenesetre kénytelen volna elvi állásfoglalását mélyreható ás vegérvénves revízió ala venni ./MTI/UMtttuslcw Yfejégcft, &&odÁ£rt*Kjr«*t