Napi Hírek, 1939. március/1

1939-03-15 [0437]

3za o- Ra/Ra/x Ungvár , máccius 15. /Magyar Távirati Iroda/ Az utóbbi napokban súlyosra fordult ruszinszkói helyzet­ben a magyar és ruszin lakosság körében újból erőre kaptak a Magyarországhoz való csatlakozás elérésére irányuló törekvések és annak kifejezéseképen több községben , igy Turjaremetén, Porosztóa, Nevickén, Ilosván és rolenán, titkos gyűlésre TottőK össze a magyarok és a magyarokkal rokonszenvező ruszin lakás­Ság vezetői. A gyűléseken szenvedélyes hahgu felszólalások hangzottak el a felszámolás alatt- álló jelenlegi rendszer ellen, amely az őslakosok százait tette földönfutóvá a beszivárgott ukrán felforgató elemek kedvéért. Az elke­seredett hangulatot fokozta az utóbbi naook során történt sorozatos támadás" a vezető magyar férfiak ellen. A Szics-gárdisták vezettek az indidonsok fol­idézésében és a lakosság alig várja, hogy leszámolhasson velük. .A magyar ha­tárra számtalan ruszin menekült érkezett, Megindító jelenetek játszódtak le Ungváron, ahol több elűzött ruszin őslakos találkozott. A Szics-gárdisták öze­ket egészen a magyar határig üldözték és közbem több golyymagyar területre i s ért A multhét végen tartott titkos gyűléseken elhatározták, hogy ahonnan csak tudnak megbízottakat küldenek a magyar határra és segít­séget kérnek- Magyarországtól. Stlabx Több ilyen kérvény jutott el az ungvári hatósá^ okhoz, A Kérvényekben valamennyien hangoztatják, hogy Ruszinföldön tarthatatlan a helyzet. Egyrészről a lakosság állandó kegyetlenkedéseknek van kitéve, az ukrán terroristák felől, másreszt pedig a'cseh katonaság az utóbbi napok ismert eseményeinek hatása alatt elképzelhetetlenül erőszakosan lén fel a védtelen latosság ellen. ellátták A Venickeiek kérelmét ^láA^i'Jk/a község hivatalos pecsét­Ulvel és minden család rész erői al-Írták. Ebben a kérdésben rámutatnak arra, hogy Ruszinföld századok óta békésen együttélt Magyarországgal. A magyar '.iralom alatt soha nem kezdeményeztek akciót, sőt még elknzeki mozgalmat sem Magyarország ellen. Az utóbbi esztendők során olyan irányzatok érvé­nyesültek, amelyek mindent elkövettek a Magyarországhoz való"ré..i jó baráti viszony megrontására és igyekeztek állandóan kellemetlenséget okozni Len­gyelországnak is, ugy hogy Kárpátalja éppen azzal a két szomszédjával került a legrosszabb viszonyba, amelyre legjobban volt ráutalva. Meleg és hálás­hangon emlékeznek meg a kér-'énj'ben arról, hogjl a r szin lakosságnak a ma­gyar uralom alatt minden évben módjában volt aratni menni Ma/y arors©.pra es ebben az alföldi munkában megszerezni a télire valót.Ez husz év óta tél­iesen megszűnt és a lakosság minden telet reszketve élt át, minthogy a ki­látásba helyezett segélyakciók - ha megvalósultak - mindössze eleáyésző támogatást nyújtottak, végül kérik a vé'nickeiek, hogy a magyar kormány ne szűnjön meg törődni sorsukkal. A többi kérvény hasonló szellemben kéri a magyar komany támogatását a jövőben is annál is inkább, mert a sorozatos kegyetlenkedései: miatt a lakosság élete alig elviselhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom