Napi Hírek, 1939. március/1

1939-03-13 [0437]

Rf Té/Wa Bocs, március 13. Murgács Károly, a Hlinka-gárda politikai vezérkarának volt főnöke, aki Pozsonyból elmenekült, hétfőn délben megszólalt a bécsi rádióban és hosszabb beszédet intézett a gárd^ftákhoz és a szlovák néphez . - Nem én vagyok az oka annak * mondotta többi között aogy kénytelen voltam megkérni a bécsi rádiót, tegye számomra lehetővé, hogy szólok a gárdistákhoz. Vasárnap este szólni akartam hozzátok a pozsonyi rádión át, amelyről azt állították, hogy a mi kezünkben van. Megállapítottam, hogy a rádió csak látszólag van szlovák kézen. - csak akkor ha Szidor, Szokol és más kormánytényezők beszédeinek közvetítéséről van szó. Ha azonban Tiszo, Durosánszky, Csermák. Tuka vagy Murgács akarna szólni Pozsonyban, akkor azonnal a gárdistáK karszalagiával ellátott cseh terroristák szállnak meg a rádiót. Ez a meztelen valóság, - minden más állítás hazug. Murgács ezután kijelentette, hogy parancsnoki helyét az utols ó pillanatig tartotta,' hü maradt esküjéhez, hü maradt Hlinka emlékéhez és Hlinkának Szlovenszkó önállóságára és szabadságára vonatkozó politikai végrendeletéhez. A parancsnokságon azonban vasárnap este már olyaa egyének terpeszkedtek, akik soha sem voltak autonomisták és akik olőtt' Hlinka neve soha sem volt nomzeti fogalom. A parancsnoki szobában bosu*' gók voltak, akik azonnal minden tervet jelentették a kormánytényezőknok. Murgács kijelentette ezután, hogy a cseh katonák és csendőrük a Hlinka-gárda karszalagiát vették fel. Megparancsolta a gárdistáknak, hogy ©zekét a karszalagokat tépjék le. Utalt Szidornak arra a kijelentésére, hogy kinyitják a pozsonyi es vidéki kaszárnyák kapuit. • Nyissák hát ki ezeket a kapukat - mondotta - annak bizonyítékául, hogy az udvaron nem állanak csen tankok cseh terroristákkal és hogy nem csuktak le szlovák katonákat azért, mert nem akartak lövöldözni saját véreikre• A továbbiakban elmondotta, hogy szakított Szidorral. Szombaton volt vele - mondotta - az első megbeszélésen). Nyílt és világos állásfoglalást kértem tőle. Nem válaszolt nyíltan és világosan. Este újból tanácskoztam és a következő kórdóst intéztem hozzája: "Hogyan képzeled el az önálló szlovák életet, ha továbbra is bármilyen kötelékben maradunk Prágával?" Azt válaszolta, hogy az önálló szlovák állam kikiáltását olyan akciónak tekinti, amelyben nem vehet részt és ebben a tekintetben passzív álláspontra helyezkedik. Megkérdeztem tőle, biztosithatja-e személyes szabadságomat, válasza nemleges volt. Felszólítottam, hogy montson fel a gárda politikai főnökének tisztsége és osküm alól, mert szlovák mQ:«3győzőö'és©m nem engedi meg, hogy cseh csendőrszuronyok és tankok árnyékában szolgáljak. Szidor nom fogadta el lemondásomat és osküm alól nem mentett fel. Vasárnap roggol még egyszer és utoljára elmentem a kormányépülotbe. Szidort politikai számítók és volt szabadkőművesek vették körül. Azt mondtam neki; "Amit toszol, rosszul teszed és szerencsétlonségot zuditsz a nemzetre'; Ezzel elváltunk. Szidor cseh tábornokokkal tárgyal, mi azonban hívek maradunk Hlinka szolleméhez. A legközelebbi órák meghozzák a döntést, vajon szlovák és kerosztény lesz-o Szlovenszkó, vajon Szidor mar ad-o az élen vagy Murgács gárdistái. . - Gárdista testvérek! - mondotta befejezésül Murgács. Ütött az óra! A szlovák nemzet történelme döntő fordulathoz ért. Hitlor Adolf, a nacionalista Európa nagy bajnoka/felettünk tartja védő kezét és ha megmutatjuk, hogy tudunk élni ós harcolni, segítségünkre lesz* /MTI/