Napi Hírek, 1939. március/1

1939-03-12 [0437]

0 Vi/Vi / Antal István dr. beszédének I. folytatás^/ Ez újjászervezés teendői és feladatai adják a jobb­oldali, fajvédő politika voltaképeni lényegét, belső tartalmát, esz­mei célkitűzéseit és politikai programmját. A jobboldali politika - ellentétben a liberalizmus felfogásával - az állam rendeltetését nem az "éjjeli őr" passziv szerepében látja, akinek csak arra kell vigyáz­nia, hogy az állampolgárok jékésen éljenek egymás mellett, a joboöldali politSka az államhatalom egész erkölcsi és anyagi súlyát a maga teljes­ségében akarja érvényesíteni a közösség javára, a közjó érdekében, a gyenge néprétegek oltalmára, az igazságos és kiegyensúlyozott társadalmi rend megteremtése érdekében. A jobboldali politika az államhatalom, vaskesztyűs kezével akar belenyúlni a gazdasági életbe, letörni annak kinövéseit, ápolni az egészséges alkotóerőket, fokozni a termelést, biztositani a szociális igazság uralmát, elősegiteni a vagyon ésjő­ve delemeloszlás méltányos kiegyenlítődését és főként gondoskodni arról, hogy a nemzeti munka gyümölcsei eljussanak a legszélesebb dolgozó nép­rétegekig. A jobboldali politika meg akarja hatványozni a nemzet összes erkölcsi és anyagi erőit, hogy azokat céltudatosan megszervezve orga­nikusan be tudja állitani a nemzet nagy történelmi céljait munkáló kül­politika szolgálatába. Ezért helyez a jobboldali politika olyan nagy súlyt a földbirtok helyesebb megoszlását célzó földbirtokpolitika megvaló­sítására is, mert ezzel azt akarja elérni, hogy megnövekedjék azoknak a független erős és szabad kis agrártermelők száma, akiknek munkája az alapja a nemzetgazdaságnak, vére pedig az ország védelmének. A helyes értelemben vett földreformnak nem lehet az a célja, hogy a földbirto­kot minden áron mesterségesen elaprózzuk, hanem osak az, hogy az ország minden részében megteremtsük a különböző birtoktipusoknak azt az egész­séges kiegyenlítődését, amely az ország mai termelési, népsürügégi és szocinüs viszonyai mellett a logtöbb magyar embernek az elérhető leg­jobb megélhetést képes nyújtani. A jól felszerelt hadsereg a legfonto­sabb tényezője az ország védelmének, de nem az egyedüli tényezőjj: mert egészséges gazdasági viszonyok, szilárd szociális helyzet éc tisz­ta, önzetlen nemzeti szellemiség nélkül a honvédelem nélkülözné a had­viselésben oly döntő szerepet játszd erkölcsi ellenállóerőket. Ezért ál­lit juk azt, hogy a szociálpolitika voltaképen egyben katonapolitika is, és mikor szociálpolitikát Sürgetünk, voltaképen a nemzetvédelem kor­szerű társadalmi és lelki előfeltételeinek megteremtéséért szállunk sikra. A mostani országgyűlési ciklus a vsége felé közeledik s ha ez arszággyülés munkáját mérlegre tesszük, meg kell állapi tan fiiak, hogy az egyike volt a modern magyar parlamentarizmus leggazdagabb és le goredményese Db korszakának. Kivezette az országot a pénzügyi össze­omlás zsákutcájából, szilárd alapokra helyezte a gazdasági életet, ha­talmas szociális alkotásokat hozott létre - főként az agrárlakosság er­dőkében - újjászervezte az állami főhatalom gyakorlását és intézményeit, megalkotta a titkos választójogot, a mezőgazdasági munkásság öregségi biztosítását, elinditotta a telepités munkáját, tető alá hozta a véderő­törvényt, egy hatalmas hadsereget adott a hazának, megteremtette a belső társadalmi és a külpolitikai konszolidáció nagy müvét ás mindezek ered­ményeként vissz: csatolta az ősi hazához az elszakitott Felvidéket. /Folyt, köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom