Napi Hírek, 1939. február/2
1939-02-25 [0436]
o- Gu PB/Y /Losonoi nagygyűlés A. folytatása/ Mi felvidéki magyarok - fejezte be beszédét Jaross - nem állunk pártpolitikai alapon, nekünk nincs szükségünk politikai pártokra. A felvidék egységes politikai tábora a jövőben sem fog eltérni a népközösségi gondolattól, mert meg van győződve arról, hogy az a gondolat a csonka hazában is tért fog hóditani és lebontja a pártpolitikai v lasztófalakat. Jaross Andor beszédét hosszantartó ellenzéssel és óriási tapssal fogadták. Utána vitéz Hátz Jenő szólalt fel. Eangoztatta, hogy a csonka haza magyarjai, husz év alatt mindig nagy szeretettel és érdeklődéssel kisérték a Felvidék sorsát.Tel ie s együttérzéssel figyelték a magyarságukért folytatott küzdelmüket". Azután vázolta, hogy a csonkaországban hogy bontotta ki Szegeden a nacionalizmus zászlóját egy megújhodást es uj életet hirdető csoport élén Horthy Miklós a nemzeti hadsereg fővezére, s egy átmeneti korszak után hogy kezdte Gömbös byula átültetni a valós.gba a szegedi eszméket. Gömbös progranmiát Darányi folytatta, s Imrédy még jobban kiszélesítette. Az eiuiult ősz megpróbáltatásai azt a tanulságot szolgáltattak, hogy lelki megújhodóra van szüksége az egész magyar társadalomnak. Annek a célnak szolgalatában bontotta ki zászlóját Imrédy Béla, amely mozgalomnak egyszerű harcosává szegődött a szónok Jaross undorral együtt, ŰZ a mozgciom nem politika, hanem pártokon feiül egyesíteni akar minden magyar ernoert. nagy nemzeti feladatok megértésére és megoldására, elsősorban tarsadaxmi munKát aKar végezni, hirdeti a nacionalista szellemet, a nacionalista öntudatot, ameiy nélkül egyetlen nép see tudja ma megállani a heiyét. A nemzet minden egyes tagjába;. tettreKÓsz fegyelmet és Katonás szelj.emet Kell beoltani, mindenkinek egyesért s az egyesneK mindenkiért keli dolgoznia. A hadsereg ma már nemcsak azoiíból all, akik fegyverben vannak, mert ma a nemzet minden egyes tagia a hadseregnek is tagja, mert ma már nemcsak a f.-ontokon viviák a haBorut. A nemzet maga a hadsereg, s a hadsereg maga a nemzet. Ki ke±l Küszöbölni magunkból minden idegen szellemet, k magyar élet egyik törvénye: "Vigyázz l tarfsfttisztán nemcsak véredben, hanem szellemedben és gondolatodban is az ősi magyar erényeket!" Minden változás áldozatokkal, lemondással, esetleg nélkülözésekkel jár. nem lehet egy nemzetet átreformálni anélkül, hogy át ne gyurink az egyes embereKet is. Önmagunkon kell tehát kezdenünk a reformokat. Vissza kell térni mindnyájunknak a krisztusi erkölcsökhöz, ahosry a keresztény egyházak tanítják. Le kell vetni az önzést, amely túlságosan lábra kapott s amely csak a saját boldogulását ismeri. Csák abban az esetben • kezdhetünk uj magyar életet, há a nemzet minden egves tagi a saiát egyéni érdekét képes lesz feláldozni a nemzet összességéért. /Folyt, köv./