Napi Hírek, 1939. február/2

1939-02-24 [0436]

W Zw/?w/Vi Bilbao, február 24. A nemzeti hadiielentés szerint csütörtökön nemzeti repü­lők bombázták ülicante kikötőjet. egyébként nyugalom van a harctereken. A köztársasági hadi'elentés szerint szintén nem történt emlitésreméltó esemény./MTI/ I Zw/Zw/Vi B u r g o s, február 24. Bérard szenátor és munkatársai csütörtökén este háromne­gyed 11 órakor távoztak el Jordana külügyminisztertől. Bérard az újság­írók előtt kijelentette, nogy a megbeszélés eredménye megfelelt a vára­' kozc*soknak. de a targydcook még nem értek véget.. Pénteken délelőtt tiz órakor UJJDÖ megbeszélést tartanak, amely valószínűleg az utolsó lesz. A Havas-ügynökség ourgosi tudósitója szerint a megbeszé- • lések jó mederben haladnak. Ügy tudjak, hogy szerencsésen elhárították az akadályokat az útból. A csütörtöki tárgyalások csak azért nem hozták meg a döntést, mert bizonyos kérdések miatt a megbeszélések anyagát ki kell bővíteni./MTI/ o- Na/Na/Wa P • s t szent lőrine, február ..24. Csütörtökön este Pestszent lőrineon az Üllői uton szolgála­tot teljesítő rendőr észrevette, hogy a villamossínek mentén egy véres testű gyermek hever. Értesítette a mentőket, akik megállapítottak, hogy Tóth Ubert 14 éves tanulóval azonos, aki valamelyik villamosról esett le. A gyermek agyrázkódást és súlyos belső és külső sérüléseket szenvedett. A mentők beszállították a Szent István kórházba./MTI/ 0 Ve/Dn Berlin, február 24. /Magyar Távirati Iroda/ Dr. Farkas Gyula, a berlini egyetem magyar intézeté­nek igazgatója "Magyarország történelmi hivatása"" cimmel előadást tartott a berlini néptani társaság előadássorozatában. Farkas professzor részletesen ismertette Magyarország történelmi fejlődését az őshazától napjainkig. Hangoztatta, hogy egyedül a magyar népnek sikerült a szent istváni eszmén alapuló országot teremte­nie es fenntartania a Duna-medenceben. Az élőadd ezután a zsidókérdéssel foglalkozott. Magyar­országon 1814-ben 240,000; 1871-ben 541.000; 1914-ben pedig mar majdnem 1 millió zsidó élt. A világháborút követő forradalmak után ébredt a magyar­ság annak tudatára, hogy meg kell szabadítania az országot a túlnyomó zsidó befolyástól. Gömbös Gyula indította meg a harcot a zsidók ellai, ski egyuttai Magyarország külpolitikai irányvonalát is kijelölte és az ő el- *• kepzelésében*született meg a berlin-római tengely, amely ma is alappillére Magyarország kül- és belpolitikájának* A Duna - fejezte be előadását Far­kas" prof esszor - amely keresztülfolyik Németországon és Magyarországon, több mint jelképe a kot nép egymásrautaltságának: a Duna magyar-német sors­közösséget jelent.

Next

/
Oldalképek
Tartalom