Napi Hírek, 1939. február/2
1939-02-16 [0436]
Vo Bl/Y Bs/Bs/Küm Berlin, február 16. ]WlJ N A Berliner Börsenzeitung "végetér a merevség?" című vezércikkében a román külpolitikával foglalkozik. A bukaresti Sturdza palota párnázott ajtói mögött i irja a lap - egy idő óta Románia külpolitikai szükségszerűségeinek uj felfogása jutott érvényre. Ez a változás már a müncheni értekezlet és a bécsi döntés idejében kezdődött és összefügg a cseh-szlovák válság lefolyásával, nyilttá azonban csak Gafencu külügyminiszterré való kinevezésével vált. Bukarest politikáját ki kellett vezetni a magaokozta elszigeteltségből, hogy igy ismét bekapcsolódjék az uj európai fejlődésbe, amelynek elsősorban a* nagynéniét Birodalom hatalmas megerősödése 3s a Róma-Berlintengely befolyásának Közép- is Déleurópában való megerősödése a legfontosabb tényezői. Ezeket a megállapitásekat közben ujabbak is követtek,amely ékből arra lehet következtetni, hogy Rom-nia kapcsolatait minden tekintetben, de elsősorban szomszéíaival szemben meg akarja javítani. így a legutóbbi. február 7-in megjelent kormánynyilatkozat azt hangoztatta, hogy Rom-nia ószintin és jóhiszeműen kivan lehetőleg tökéletes megértést teremteni Magyarországgal s hogy Bulgáriával és Szovjetoroszországgal is barátságos viszonyt igyekszik létesíteni. Ez a helyzet óvatosságra int. mert ^zok a nehézségek 3S veszélyek, amelyek Romániát írzése szerint fenyegetik, a bukaresti politikusok egyöntetű véleménye szerint lényegesen megnövekedtek azóta, amióta a néprajzi elvet diadalmasan alkalmazták Benes állama ellen. Azt, hogy Magyarország - -ímelynek revíziós törekvéseivel szemben a múltban a kisantant védelmet látszott nyújtani - Szlovákia és Kárpátalja magyarlakta területeit visszakapta, különösen kellemetlen ténynek tekintik", inert a magyar revíziós igények megsokszorozott erővel fordulhatnak Románia ellen, amelynek uj határain belül több mint másfél millió magyar él. Természetesen a magyaroknak csak kis része telepedett le a határ közelében, Arad, Nagyvárad és Szatmár környékén^ nagy tömegük három millió román népességű területtel elválasztva - Erdélyben él, mint jelentékeny zárt néptömb. Ez a Brassótól északra, a Kárpátok hajlatában élő székelység. Magyarország ezeket a területeket tehát csak történelmi igényeinek kielégítésére követelheti. Romániát ebben a kérdésben elfoglalt elutasító magatartását, - amelyet Beck lengyel külügyminiszternek Károly királlyal Galacban lefolyt megbeszélései sem tudtak megváltoztatni, - elsősorban az a meggyőződés vezette, hogyha Magyarország eszakkeletén elérné történelmi hatarait, akkor ez precedensül szolgálhatna az Erdélyre irányuld ugyancsak történelmi igények számára. Ezt azonban Rouiánia meg akarta akadályozni. Románia viszonya Lengyelországhoz, amely a válságos hetekben oly nyomatékosan támogatta a magyar érdekeket, ezáltal észrevehetően elhidegült. Romániát Lengyelországgal a szovjet elleni közös védőszövetség köti össze, úgyhogy Bukarestben szívesen látnák a Lengyelországgal való bizalmi viszony helyreállítását. Kimondott ellenszenvvel kísérik Romániában a bolgár revíziós propaganda feléledését is. Románia jelenleg ugy játja, hogy három határát fenyegeti veszély; a szovjetorosz, a magyar es a bolgár határt. Ennek ellensúlyozására az a törekvés állapitható meg, amely a Jugoszláviával való viszonyt igyekszik szorosabbra fűzni, s emelett, Belgrád bölcs tanácsára, békülékely szavakkal igyekeznek a légkört mindenfelé enyhíteni, hogy kikerülhessenek a megmerevedésből.
