Napi Hírek, 1939. február/1

1939-02-15 [0435]

0 Ba/Dn Róma. február 15. /Magyar Távirati Iroda/ A hivatalos lap közli a zsidó ingatlanvagyon kisajátí­tásáról szóló minisztertanácsi rendelet végrehajtási utasításairól szóló rendeletet, amely február 9.-ével lépett életbe* A minisztertanácsi rendelet értelmében zsidó-faj u egyén tulajdonában maximálisan ötezer lira értékű földtulajdon és nusz­ezer lira ertékü háztulajdon lehet. Az ezen felül eső részt az állam ki­sajátítja. A zsidó—faju egyének jogában áll a rendelet hatálybalépésétől számítóit 180 napon belől a törvényes határértéken felül eső vagyonát nem zsidó fajúnak számító leszármazottjainak, nem zsidónak számító házas­társának vagy valamely jótékonysági vagy közoktatási intézménynek ajándé­kozni . A rendelet hatálybalépésétől számított 90 nsp on belül minden zsidó köteles ingatlanvagyonát a körzeti adóhivatalnál bejelente­ni. A vagvon felbecsülése hivatalból- az adókivetés alapián fog történni* A zsidó ingatlanok átvételére, kezelésére és későbbi eladására külön hiva­talt állítanak fel, amelynek tagjait a Duce nevezi ki* Az átvett ingatla­nok ellenért ékeképen a hivatal harminc évre szóló különleges kötelezvénye­ket ad a volt tulajdonosoknak. E névre szóló kötelezvények félévenk/.nt ki­fizetésre kerülő évi 4 százalékos kamatozásúak. A kötelezvények ugyancsqk zsidő~-faju egyének javára átruházhatók, míg árjafajuak javára csak hozo­mányképen vary előzően fennálló tartozások kiegyenlítésére ruházhatók át. A harminc év"elteltável a kötelezvényeket bevonják és konszolidált állam­adóssági kötvényekre váltják be. Ugyancsak kisajátítja az állam az olyan zsidó tulajdon­ban levő vállalatokat is, amelyeknek legalább száz alkalmazottjuk van. valamint a honvédelmet érintőzsidó kézben levő vállalatokat. ZsidóViaju egyén ilyen vállalatnak sem tulajdonosa, sem vezetője, sem igazgatósági tagja nem lehet. A kisajátított vállalatok zsidó tulajdonosainak az állam ellenértékképen konszolidált állami adós ság kötvény eket ad. 0 Ba/Dn fi ó m a , február 15. Március Í2.-én jár le az a hathónapos határidő, amely ^latt a minisztertanács rendelkezése értelmében minden külföldi zsidónak el kell hagynia Olaszországot. Igen sok külföldi zsidó máris elhagyta az országot, de sokan még kísérleteznek, hogy valamilyen módon megmaradhas­sanak. A hatáságokhoz, különösen az eszakolasz vár.jsokban, főleg Milanóban százával érkeznek a kérvények, amelyekben a zsidók a legkülönbözőbb indo­kokra hivatkozva kérelmezik, nogy további olaszországi tartózkodásukat en­gedélyezzék. Egy zsidé fogorvos kijelenti kérvényében, hogy felhagy a fogorvosi foglalkozással és vándorkereskedői foglalkozásra kér iparen­gedélyt. Egy külföldi zsidó kereskedő kijelentette, hogy ha Olaszországban maradhat, mint mezőgazdasági munkás keres elhelvez fcedésU Egy negyvennyolc­éves lengyel zsidó szőnyegkereskedő azzal az indokolással kérte tartózko­dási engedélyének meghosszabbítását, hogy szerzetesnek akar menni. /MTI/

Next

/
Oldalképek
Tartalom