Napi Hírek, 1939. február/1

1939-02-10 [0435]

. Q Dn. . /A pápa életrajza. Folytatás./ ö lett az uj pápa, aki a XI. Pius nevet vette fel és akit február 12.-én koronáztak meg, amikor is 1870 óta először a Szent Péter bazilika külső erkélyéről adta áldását "urbi et orbi"» A pápai trón elfoglalásakor ezt a jelmondatot választót* ta:*'Pax Christi - in regno Christi"^/Krisztus békéje - Krisztus országába!/

# Ez volt a gondolatmenete első enciklikajának is, amely 1922 december 23»-án jelent meg "Ubi arcano Dei" kezdettel. Ebben a szellemben született meg 1929 februáF 11.-én a lateráni egyezmgv, amely teljesen visszaállította a Vatikán szuverenitását és a jó viszonyt Olaszországgal. A lateráni szerződés megszüntette azt az 1870 óta fennálló helyzetet, hogy a mindenkori pápa "a Vatikán foglyának tekintette magát" és nem is hagyta el annak területét. XI. Pius pappaszentélésének ötvenedik évfordulója alkalmával hr. gyta el először a Vatikánt, amelyet a lateráni egyezmény mint a pápa szuverén területét ismert el. Nemsokára ezután az olasz királyi pár is látogatást tett XI. Piusnál. Uralkodása alatt konkordátumot kötötte. Franciaországgal is s a Szentszéknél akkreditált diplomaták száma 28-ról 37-re emelkedett. XI. Pius igen sok nagyjelentőségű enciklikát adott ki,-íw Krisztus királyságáról /"Ouas Primas", 1925/; a keresztény nevelésről *-L /" Divini illius magistri", 1929/;. a házasságról /"Casti connubii", 1930/; f az összes szociális problémákat felölelő közismert "Cuadragesimo anno" enciklikát /1931/. továbbá a katolikus akcióról /Bon abbiamo bisogno", 1931/ és 1937-ben a nemet kérdéssel foglalkozó 'Mit orennender Sorge" kezdetű enciklikát. 7 ^ajbtd M-.<;'<1 isen sc KaTt tett a missziókérti ő szentelt fel először benn-' szülött püspököket,' megteremtette a. lateráni állandó missziós muzeumot és arra törekedett, hogy a missziós területek lelkipásztori teendőit lehetőleg bennszülött papok és szerzetesek lássák el. Szivén viselte a görög keleti egyház visszatérésének ügyét is," sokat fáradozott a keletiek uniója érdekében] megalapította a Coll egium Russicumot és elrendelte a keleti egyházjog kodifikálását. Uralkodása alatt számos szentté es boldoggá avatás történt, igy Kis Szent Terézé, Don Boscoé, Albertus Magnuasé és másoké. ... ; Kormányzása alatt súlyos megpróbáltatások is érték az egyházat, igy elsősorban az oroszországi vallásüldözés, valamint a spanyolországi'5s mexikói események. XI. Pius pápa rádióállomást is állíttatott fel a Vatikánban s több izben intézett szózatot fcádión keresztül a világ kereszténységéhez. Az elhunyt pápa őszinte barátja ^volt Magyarországnak. Fiatal korában, 1895-ben Budapesten is tartózkodott és erről a látogatásáról több izben szeretettel emlékezett meg. Másodízben akkor fordult meg a magyar fővárosban, amikor Varsóba utazott. Mint könyvtáros,számos magyar tudóssal tartott fenn szives jó viszonyt és tudományos működéséért a Magyar Filológiai Társaság 1913-ban tiszteletbeli tagjává választotta. Mint papának egyik első ténykedése volt , hogy százezer lirat küldött a budapesti szegény gyermekeknek. A magyar zarándokokat mindig szívesen fogadta es beszédeibea hagy szeretettel emlékezett meg hazánkról. A Szent Imre jubileumi év alkalmából Sincero bíboros személyében külön pápai legátust küldött hozzánk, majd megengedte, hogy a .. XXXIv. nemzetközi eucharisztikus világkongresszus ly38-ban,a Szent Isíván jubileumi évben,Magvarországon tartsák meg. Magyarország iránti különös szeretétet Pizpnyitja az a tény, hogy : kongresszus alkalmából államtitkárát, Pacelli bioorost,^ külön bullával küldte Magyarországra mint pápai delegátust* A magyar nép nagyrabecsülése és szeretete nyilvánult meo kongresszusi záróbeszédében is, amelyet rádión közvetítettek a kongresszust Defejező nagymisén. 16