Napi Hírek, 1939. február/1
1939-02-05 [0435]
0 Bs/Bs /Székesfehérvári tudósítás 14. folyt./ Kicsi nép varrunk, anelynck ainden értéket ki kell magából bányásznia^ amelynek mindenkit arra a helyre kell állítatnia, ahol a legjobban tudja kifejteni tehetségét. Ezért nirdetjük: szabad pályát minden magyarnak. Bármilyen társqdalmi rétegből származzék is valaki, meg kell teremtenünk a módját annak, hogy felismerjük, napfényre hozzuk a tehetségét. Ha a tehetségeket helyesen választjuk ki, ha minden helyre a megfelelő embert állítjuk, meg vagyok róla győződve, hogy azok az óriási nehézségek, melyek elénk tornyosulnak, el fognak törpülni. S cz ismét a népi egység gondolatához vezet vissza minket". Ez azt jelenti, hogy cz a nép "nent tarozódik sőt foglalkozási ágakjera, kasztokra, osztályokra, hogy e nép minden gyermekét egyformán becsüli, szereti, egyformán viszi előre, akár k$$ falusi házból származik valaki, akár fényes palotából, ha megvan hozzá a tehetsége, elérhet bármilyen posztot az országban. Nem modern gondolat ez, his"zen--bármennyit gúnyolnak és ócsárolnak bennünket a külföldön, hogy feudális ország va'gyünk—nálunk már régóta,évszázad ok óta egyszerű emberek is igen magas polcra tudtak emelkedni, mert a magyar géniusz mindig fel tudta ismerni, hogy nem szabad a tehetség elől elzárni az utat. A különbség a múlthoz viszonyítva csak annyi, hogy ezt a gondolatot minél szélesebb körre keli kiterjeszteni s meg kell teremteni a módJjLát, szervezetét annak, hogy v. tehetségek valóban fd tudjanak bukkanni, ki tudjanak emelkedni s eljussanak arra a helyre, cn^c ly őket méltán megilleti /U t ;y van! Helyeslés/ Gazdasági reformot is hirdetünk, amiről bevezetőül már'beszélten, amikor az^'ősi földön" kifejezést fejtettem ki jelentéseiben. De ehhez mé^ egy-két megjegyzést kell fűznöm. A gazdasági életben is az erkölcs parancsának kell uralkodnia. Ezért a nagyar életben olyan reformokat is ingunk bevezetni, amelyek a gazdasági visszaéléseknek szigorúbb büntetését teszik lehetővé /Nagy tapS/j amelyek a közéleti tisztaság nagyobb biztosítékait nyújtják s amelyek kiirtják a gazdasági életből az egyik modern rákfenéi;. azt a prof it-éhs égőt, amely r. gazdasági tevékenység egyetlen értelmét, a minél nagyobb haszon minél rövidebb idő alatt való összeharácsolásában látja/Tomboló taps/. Hegen szellem b/at-^1masodott el-rajtunk, de ez az idegen szellem, sajnos, behatolt a magyar lelkekbe is. Nálunk is. sajnos, sokan ugy fogták fel a gazdasági tevékenységet, hogy az nem egyéb, mint harc a minél nagyobb profitért. Ezt a gondolkodás raoaot vessük el. A avzdasagi tevékenység természetesen arra is szolgál, hogy a magunk és családunk javát szolgaijuk vele. de ne felejtsük el, hogy ezzel párhuzamosan kell járnia a köznek tett szolgálatnak is. Aki a gazdasági életben ténykedik, nemcsak magának dolgozik, honén nemzeté 7 nek is; tehát a gazdasági élet menetét nem irányíthatja kizárólag az egyéni haszon, hanem az egyéni haszon mellett a nemzet egyetemének az erdeke is. /Ugy van I He Íves lés/ - , fiz "uj_ magvar élet" utolsó szava az "élet". Elet- tehát ellentéte a halálnak. Elet-"tehát mozgás, fejlődés, nem pedig tespedés.^ Élet- tehát haladás s nem maradiság. ELet, amely azonbai csak ugy tud kifejlődni, ha nagy akarás, feszülés fűti, mert bá 1 milyen bölcsek legyenek a nemzet fiai, bármilyen ügyesek, erősek legyenek, na hiányzik belőlük az akarat, vagy ha az akaratok egymással szemben állnak, ütköznek, egymást megsemmisítik, a nemzet csak egyhelyben fog állni, vagy esetleg szét fog hullani. Akarat nélkül, akaratok egyesítése nélkül nincs magyar t feltámadás. S azért, amikor api pro grammunkat hirdetjük, erre az akarati elemre, akarati tényezőre különös súlyt helyezünk.Ezt az akarati tényezőt csak ugy tudjuk felkelteni és megerősíteni, ha már kisgyerek korától . arra nevelünk minden magyart, hogy tudjon ácarni, • tudjon magának célt kitűzni s tudja azt minden nehézség ellenére elérni, /folyt.köv./
