Napi Hírek, 1939. február/1
1939-02-03 [0435]
- Még egy szempontra bátor vagyok felelni, amit méltóztattak itt - nem a jav slat szabályozásával szemben, hanem magának az egész javaslatnak tényével szemben - felhozni s ez az, hogy ennek a javaslatnak gazdasági következményeit az ország nem fogja kiheverni, gazdasági katasztrófa fog beállani vagy legalábbis olyan következmények, ^amelyek az országra renőkivüj. súlyos kihatással fognak járni, in élénken emlékszem rá. hogy az első zsidó javaslat vitája során ugyanezeket az ellenvetéseket hallottuk. Abból a zsidó jav as latból törvény lett. Hozzáfogtunk a végrehajtásához, a végrehajtása csak egy féléve folyik és a javaslat fokozatos végrehajtást vett tervbe, ennek következtében tehát a kihatásairól még nem tudunk sokat mondanxi. Világossá vált azonban, hogy az ország gazdasági élete megy tovább a maga ütemében, sőt az orszgág epen a nyári es őszi hónapok folyamán igen nagy gazdasági erőkifejtésre volt képes. Az a körülmény például, hogy a választójog terén az általunk ismertetett okokból bizonyos intézkedéseket tartalmaz ez a javaslat, végeredményben a gazdasági fejlődést ngm befolyásolja nagyobb mértékben, legalábbis nem zavarja meg gazdasági tevékenységükben azokat, akiket érint. Gazdasági téren - mint'emiitettem - ugyanaz az elgondolás érvényesül, a százalékszámok némileg csökkennek, bizonyos kiegészitő intézkedések vannak,ennek köve tkeztebe n a pótlás kérdése talán valamivel nagyobb intenzitással jelentkezik, talán valamivel gyorsa bban fog érvényesülni, azonban az eltérés az előző javaslat és e javaslat között nem olyan nagy, .hogy ne lehetne a gazdasági, szempontból megfelelő áthidalást megtalálni ./Ugy van!/ Hozzákell tennem még azt is,,hogy nincsdek e javaslatban olyan intézkedések, amelyek lehetetlenné tennék azsidó tőkenek 7 Magyarországon való gazdasági tevékenységét; a javaslat kizárólag azt celczza, hogy az a tőke, amely Magyarországon van, keresztény irányitás alatt működjék, ugyl •,: nogy'az ország gazdasápi politikájába szervezen beleilleszkedjek, ennek következtében a nerizet munkájának kifejlődését minden kerülő ut nélkül biztositsa. Hozzá kell tennem azt is, hogy nyilvánvaló - magam is ismételten mondtam -jhogy bizonyos nehczsegekkel járhat ennek a törvénynek végrehajtása, de arra kérem az igen tisztelt bizottságot, méltóztassanak meggondolni, hogy itt nem arról volt sz#, hogy egy adc tt helyzetet fenntartunk -e vaey pecig ezt a törvényjavaslatot benyújtsuk és ha fentaítjuk az aeotf jogi helyzetet, akkor nem történik semmi. Nem,tisztelt biz^ttság^, mert az ország lelke, a nemzet lelke beteg volt. /Ugy vaníTTgy van!/ A nemzet lelket meg kellet t gyógyi tani és'ezt reform int ézkeee sek nélkül meggyógyítani nem lehet* Ezeket a reformokat mi ugy méretezzük, hogy az örszáa t eherbirófeépessépeinek megfeleljenek es ury foajuk végrehajtani, h^gy a nemzetnek^'abból kára ne származzék. Nem azért d^ la óztam éveken keresztül aazdasági téren az orszáa gazdaságának, pénzügyi és devizális helyzetének megerősítéséért, hogy tartalék nélkül álljunk'^lyan esetekben, amikorszüksc.r lehet ezekre a tartalékokra. Ezeket a tartalékokat igen szépen összegyűjtöttük és az első zsidótörvény fennállásakor meglévő helyzettel szemben semmifele lényepes változás nincsen, ezek'a tartalékok devizális szempontból rendelkezésre "liknak és én azt hiszem, ho^y mepfnnWt gazdaságpolitikával mindazokat a hátrányokat, amelyek ebből a" javaslatból előállhatnak, leküzdhetjük. A hátrányok annál Kisebbek lesznek, minél okosabban alkalmazkodik a lakosságnak az a rétegei, pmelyet ez a t örvény érint, a nemzet akaratának ezekben az intézkedésekben való magnyi Ivánul ás? h^z. Ismételem, annál könnyebben fo# menni ezeknek a ne-, hezségeknek leküzdése,minél nagyobb kooperációra"találunk./Folyt.köv./