Napi Hírek, 1939. január/2
1939-01-17 [0434]
o L/L A Magyar Távirati Iroda jelenti; A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa január 16,-án tartott ülésében Mádai Sándor vezérigazgatóhelyettes előterjesztése alapján jóváhagyta a bank mérlegét, valamint a nyereség- és veszteségszámlát. amelyek szerint az 1936. evi tiszta jövedelem 2.910.809 pengő. A főtanács elhatározta, hogy az elért üzleti eredményből az alapszabályok rendelkezéseinek fi gye lembe vét e lé vol a multévivel azonos mérvű, tehát 6 1/2 százalékos osztalék /részvényenként 7 pengő 53 fillér/ kifizetését fogja a február 6.-án tartandó közgyűlésnek javaslatba hozni. Az alapszabályoknak az elmúlt év nyarán törvénybe iktatott reformja óta most került sor az első mér.leg elkészítésére . A módos itott alapszabályoknak megfelelően a főtanács által jóváhagyott mérleg a bank arany-, deviza- és valutakészletét, valamint aranyra és külföldi értékre szóló kötelezettségeit a felárak alapulvételével felértékelve mutatja ki; az arany kilogrammja 5700 pengővel, a"deviza- és valutatételek pedig az érvényben lévő vételi felárak hozzáadásával vannak számításba véve. A kimutatott érckészlet felértéke lése folytán előállott többletet az "Egyéb követelések" között nyilvántartott arany- és devizatartalék növelésere fordították. Ennek következtében a kimutatott érckészlet összege a felértékelés folytán nem mutat változást, az "Egyéb követelések" között nyilvántartott arany- és devizatartalék ellenbe n megfe lelően emelkedett. A felértékelés következtében növekedett a bank külföldi tartozásai alapján kibocsátott pénztárjegyek értéke. Az "Egyéb követelések" és az "Egyéb tartozások" tételében mutatkozó változások a felértékelésből ^folyó könyvelési műveletekre vezetendők vissza.. A felért'kelés folytán megszűnt és kiesett az "Egyéb követelések" között nyilvántartott u.n. felárszámla, amelyen a bank a felárakat eddig elszámolta. Felértékelési nyereség a jegybank mérlegében nem állott elő. mert a követeléseknek a felértékelés folytán bekövetkezett növekedését ellensúlyozta a tartozások összegében, nevezetesen a pénztárjegyekés az "Egyéb tartozások" összegébe n bekövetkezett növekedés.Enne k magyarázata az, nogy a jegybank 1931-ben a gazdasági válság visszahatásainak enyhítése céljából nagyösszegü külföldi kölcsönt vett fel ; az ebből még fennálló tartozás ellentételet nagyrészt már olyan arany- és devizakészletek alkot iák, amelyeket a bank felár fizetése mellett szerzett. A bank mérlegének felértékelése a valutáris helyzetben nem eredményez változást ós nem is jelent prejudiciumot semmi tekintetbe-n. A jegybank a devizák ós valuták hivatalos árfolyamait továbbra is az eddigi rendszer szerint jegyzi. A külföldi adósságok szolgálatában sem áll be változás, A főtanács az üzletvezetőségnek az elmúlt esztendőről szóló jelentését tárgyalva, megállapította, hogy a bankjegyforgalomban az őszi hónapok folyamán bekövetkezett felduzzadás a legutóbbi hónapokban ap^dt és a jegyforgalom ismét a normalizálódás felé halad . A devizapozíció erősödött; aranykészletét és szabadon konvertálható devizakészletét a bank nemcsak megőrizte, hanem azt gyarapítania is sikerült. A főtanács tudomásul vette, hogy a bank legközelebb általánossá teszi az osztalékok transzferálását, amelyet szűkebb Icere tben a legutóbbi időben már megkejazdett.Az osztalékok transzferálása nagyjában olyan feltételek mellett fog történni., amin ők mellett a kötvények és záloglevelek ka* matainak t ranszfere lása. azJ1937.évi adósságrendezés óta folyik.Az osztaléktranszferálás megkezdésével lezárul azoknak az intézkedéseknek sorozata,amelyek a kurrens -természetű tartozások tekintetében a devizában való fizetés felvételére- irányultak. Végül a főtanács a kormány hozzájárulása val elhatározta, hogy az 5 pengős bankjegyeket február 1.napja tói kezdve kivonja a forgalomB<5 ~ # ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
