Napi Hírek, 1939. január/2

1939-01-31 [0434]

A javaslat két alapvető elgondolását kellene gyöke­resen megváltoztatni. Sokkal gondosabbaa's és a múltban kialakult viszonyoíc elfogulatlanabb és tárgyilagosabb megítélése alapján kellene meghatározni azt, hogy a., zsidóságnak mely.'.* eleme tekinthető asszi­miláltnak vagy az asszimilálódás utján levőnek, Az asszimilálódás egyik ismérve lehet a vallás. Aki a zsidó vallást otthagyta és ezzel bizonyítékát adta annak, hogy nem akar ahhoz a zárt közösséghez tartozni, azt a nemzeti közösségből kirekeszteni nem lehet csak azért, mert vannak a zsidóságnak még asszimilálatlan elemei is. Megtagadni az asszimilálódás lehetőségét olyanoktól, akik asszimi­lálódni akarnak, egyértelmű a nemzet erejének szándékos és tudatos gyengítésével. Elégségesnek tartaná, ha csak a bevándorló első vagy legfeljebb második genaációval szemSen alkalmaznánk átmenetileg ki­vételes intézkedéseket^ amelyeket a gazdasági életben való tevékeny­ség tekintetében kiterjeszthetnénk olyanokra,-zsidókra és nem zsiddk­ra egyaránt,-akik cselekedeteikkel azt árulnák el, hogy nem tudnak beleilleszkedni abba a magasabb erkölcsi légkörbe, amelynek elérése a javaslatnak is egyik legfontosabb célja. Ki kellene mondani, hogy mindenki,,akinek apja már 1880 előtt magyar állampolgárságot kapott, s itt folytatott üzleti tevékenység után adót fizetett, teljes jogú állimpolgar. Ki kellene mondani, hogy mindazok, akiket az üzleti tisz­tesség elveibe ütköző cselekmények miatt magyar bíróság elmarasztalt, - zsidók és nem zsidók egyaránt - olyan kategóriába kerülnek, • amely­nek tagjai az üzleti életben vezető szerepet nem vállalhatnak, Ha mindezt elutasítják, legalább ki kellene mondani, hogy mindazok a zsidó alkalmazottak, akiknek munka körükből való távozását a javas­lat tervbeveszi, csak akkor kötelesek helyüket elhagyni, ha van nem ­zsidó egyén, aki ügykörüket el tudja látni. Ha a javaslat keresztülvitelével kapcsolatos veszélye­ket el akarjuk kerülni, a végreha;'tásnai sokkal hosszabb időt kell adni. Ez az idő egy generációban,' tehát 30 évben volna megállapít­ható. Attól tart, nogj ez az idő sem lesz elég arra, hogy a magyaráág— ban az üzleti tevékenységgel szemben megnyilatkozó ellenszenvet ok­szerű neveléssel megváltoztassuk. Ha nem tudjuk sokkal szűkebbre szab­ni azok körét, akiket a javaslat a gazdasági életbíl kirekeszt, ha nem tudjuk a keresztülvitel ütemét lényegesen lassítani, attól kell tar­tani, hogy vállalataink nagyrésze összeroskad és gazdasági fejlődésünk­ben visszazökkenünk egy évtizedekkel ezelőtt fennállott állapotba, ­amikor az állam szemben még jóval csekélyebb igényeket támasztottak. Attól tart, hogy épen azok fogják érezni elsősorban a maguk testén ennek a javaslatnak káros hatását, akik ma azt hiszik, hogy a zsidó­ságnak a gazdasági életből való eltávozása rájuk jobb helyzetet te­remthet. Kérte a kormányt, vegye revízió alá álláspontját. Rajniss Ferenc kijelenti, hogy azokat a katolikusokat és„ keresztényeket, akik e javaslatot elfogadják, ugyanolyan jó ka­tolikusoknak és jo keresztényeknek tartja, mint azokat, akik a javas­lat ellen beszélnek. A túlzó antiszemiták egy pillanatig sem állít­ják, hogy a zsidó szellemiség a mai politikai helyzetben veszedelmes. Mindig azt állították, hogy akkor - és pontosan akkor - veszedelmes végtelenül a zsidó szellemiség, amikor a nemzet történelme kerül vál­ságba és ez az, aminek idejébaen elejét kell venni. Nem tagadják meg a zsidó erkölcs-iíié^st^ csak ajzdt állitják, hogy az más, mintha nemzet er- • kölcsiségo, HM t 'rtták-értéktelennek a zsrido közgazdálkodást, csak azt állítják * a Bsidfaág beismerése ala ján - hogy minden nemzet ?Pofyt.kW a g^*s4gi életet'építettel fel maguki^^^^ K- S2ekció

Next

/
Oldalképek
Tartalom