Napi Hírek, 1939. január/2
1939-01-31 [0434]
A javaslattal hétszázezer ember sorsát tesszük bizonytalanná és ezekhez kapcsolódnak még azok az elemek is, amelyek velük gazdasági és társadalmi sorsközösségben élnek. Amikor ezeket kirekesztjük a társadalmi és nemzeti közösségből, akarva nem akarva a társadalom szubverziv elemeivé válnak s ennek súlyos szociális,társadalmi és politikai következményei lehetnek. A javaslatnak a kivándorlásra utald szakasza nem jelent megoldást, mert a kivándorláshoz mindenekelőtt külföldi valutára és devizára van szükség, azok a gazdasági kapcsolatok azonban, amelyek segítségével ezeket a devizákat elo lehetne teremteni, lazulóban vannak, Tuüja , hogy a miniszterelnök személyétől, múltjától, műveltségétől és felelősségérzetétől messze áll a demagógia, de állit ja, hogy a javaslat előterjesztésével közel engedte magához a demagógiát ás ennek súlyos gazaasági következményei lesznek. Haám Artúr természetesnek tartja, hogy Knob Sándor a javaslat ellen beszél, mert ő a liberális világ egyik exponense. Elfogadja a javaslatot, még akkor is elfogadná, ha csak egy najszállal menne tovább az első törvénynél, mert minden lépes ujabb honfoglalást és térhódítást jelent ezen a téren. Természetes, hogy a liberális front minden eszközt felsorakoztat a javaslat mérséklésére, kéri azonban a miniszterelnököt, ne engedjen a javaslatból. Egyedül az ország tömegeinek érdekét kell szem előtt tartani, a tömegek pedig cselekvést várnak. A zsidóság térfoglalása talán 1 egjobban épen a földbirtok terén jutott érvényre s ha tökéletes földbirtokrendezést akarunk, természetes, hogy először azt a másfél millió holdat vegyük igénybe, amely mint tulajdon es bérlet a zsidóság ós a részvénytársasagok kéziben van. A javaslatnak szépséghibája, hogy kivételt tesz a fálzsidokkal és letér a faji alapról. Csak ugy tudja elképzelni a jövőt a zsidósággal, ha egyenlőség lesz a gazdasági életben. Helyezkedjék el a zsidóság is szolgái munkában, a mezőgazdaságban ne csak dolgozta .sanak, hanem dolgozzanak is. Kifogásolja, hogy zsidó^orvos keresztényt gyógyíthasson, hogy zsidó ügyvédnek keresztény f védence legyen. Csak akkor "tudja elképzelni a zsidóság jövő elhelyezkedését, ha ezen a vonalon is rendet tudunk teremt eni. Gratz Gusztáv nem ért egyet a javaslattal, amely szakit a magyar politikai mult legszebb hagyományaival s mind politikai, mind gazdasági jövőnk sz empont iából" súlyos következményekkel fog járni.. Utalt arra, hogy a magyar nemzet az elmúlt századok folyamán nagy asszimilációs képességről tett bizonyságot. A fajelmélet legmeggyőződésesebb hirdetői sem tagadják, hogy kevert né.> vagyunk. Azt mondjak, hogy a zsidóságban nincs meg az asszimilálódásrá való képesség, hogy nálunk a faji jelleg sokkal erősebb a környezet által gyakorolt befolyásnál. Nem tudja magáévá tenni ezt a felfogást, mert sok példáját látta annak ; nhogy a zsidóság más naiy nemzeteken belül teljesen bele tudott illeszkedni az illető nemzetek lelkiségébe, sőt vele annyira azonossá vált, hogy nem is lehetett észrevenni különbséget a zsidók ás nemzsiiók között. Ami faji tulajdonságok bennük megmaradtak, azok egyéni tulajionságokká változtak át és ez nem kárára, hanem hasznára van egy nemzetnek. Százezrekre megy azoknak a zsidóknak a szám?, akiket mindenkeltogulatlan ember ma is teljesen asszimiláltaknak tekint s százezrekre megy azoké, akik már rajta vannak az asszimilálódás utján. Azt is mondják, hogy a zsidóság beolvadása nem kívánatos, mert csak bomlasztó elemeket visz a nemzetbe. Szellemi téren azt, amit zsidó szellemiségnek szoktak nevezni, bizonyos szkepticizmus jellemzi, aminek lehetnek jó oldalai is. /folyt, köv./ fl
