Napi Hírek, 1939. január/2

1939-01-16 [0434]

/Imrédy miniszterelnök Baján. <////. folytatás./ 0 Ke/Ke Sokat lehet elmélkedni azon a szón is, hogy mit jelent magyar­nak lenni, mit jelent átérezni a magyar történelmi feladatokat, de jelent a magyarság még valamit: jelenti azt a büszke uri magatartást, amely nálunk a falu népében épugy megvan, mint q városi értelmiség vagy pedig a nagybirto­kosok'körében. Büszkék vagyunk és egyformán megőrizzük azokat a tulajdonsá­gokat, amelyeket talán egy sokszor rosszul használt, most azonban helyesen; értendő szóval uri magatartásnak lehet nevezni. A magyar minden fiában min­dig uri nemzet volt. .Amikor mi a népi politika jegyében való átalakulást hirdetjük és sürgetjük, amikor reformpolitikát sürgetünk, amely szakit hamis képzetok­. kel, akkor nem akarjuk kipusztitani ezt a szellemet, sőt épen azt akarjuk, hogy ez a szellem természetessé váliék mindenkiben. Ez a szellem megkívánja azt is, hogy a magjai politikai élet haicai olyan modoiban, olyan medeiben folyjanak, amely méltó ehhez a magataitáshoz, méltó a magyaiságnak ehhez a jellemvonásához. Nem én vagyok az, aki állandóan az ellenfeleimben kelesem a * hibákat. Bizonyosan a mi tábólunkban is történtek hibák. De ne azt koiessük,' ki mit vétett, hanem azt. hogy a magyal politikai élet haicainak hogyan le­het olyan lebonyolítási formát találni, amelyben éivényie jut ez az uii ma­ga tartás. Meit az a szokás, amelyet itt egyes sihedeiek honositottak meg és amelyet - sajnos - jobb körök is átvettek, nem méltó a magyarhoz. Kevés em­bei tapasztalta a saját bőrén annyira ezt a harcmodort, mint óh. Nem szere­tek róla beszélni, de ide valahogyan hazajöttem. /Lelkes éljenzés/ Ennek a váiosnak volt tisztes polgára a dédapám, a nagyapám itt született, családi ' jogon tehát itt elinthetem leginkább ezeket a Kissé családi természetű ügye­ket is. Elnézést kerek, ha személyes ügyben'szólalok fel Baján, de ugy érzem, fel kell szólalnom, mert tűrhetetlen az, hogy ebben az Országban f áva kutméigezők részéről, akik löplapok névtelensége mögé bújnak, milyen namunka folyik! ' ' Miniszterelnökségem nyolc hónapja alatt voltam már minden. ' Voltam zsidóbérenc, angol kóm, voltam labanc, volt előbb a feleségem zsidó, azután pedig én, nem tudom hány nyolcadrész elejéig. Ne essék félieéités: fajvédő'magyai alapon nyújtottam be az úgynevezett zsidótöivényt /óiiási éljenzés/. De ezt nem a gyűlölet jegyében tettem és most is azt vallom, hogy a zsidókérdést nem gyűlölettel, hanem a hideg ész eiőrteel, nem vélekedéssel, nem bolt ablakok be zúzásával, hanem mun­kával 6s a törvényhozásnak olyan intézkedéseivel kell megoldani, amelyek kelTS mértékére szorítják vissza az illetéktelen zsidóbefolyást. Csak azért említem ezeket a zsidó vádaKa-'t, mert ezekkel akar­tak engem elgáncsolni. Kezdték a feleségemen, aki egy tisztes szarvasi csal' i leánya. /A vacsorán résztvevők hosszasan ünnepelték a miniszterelnök felesé­gót ./'Béla elhíresztelték azt, hogy közismert zsidó iparmágnás családból szár­mazik, ami - hangsúlyozom * néái vetek, de ennek a mi politikánknak a követé­sénél természetszerücri teremthet bizonyos morális összeférhetetlenséget. Eze­ket a vádakat elterjesztették a hiszékeny magyai vidéken. Mindez azonban nem volt elég. 1 zsidótörvény-javaslat benyújtásának napján elindult Pesten egy társasjáték, amely Sailvesztcinopján kulminált, amikor az utcán röpcédulákat is osztogatlak. Ezek a röpcédulák vidékre is elkerültek. A röplapok^megálla­pították, hogy az anyai nagyanyám zsidó, az anyai'nagyatyám pedig félzsidó. Szerencsére az apai oldalon nem tudtak belcmkötni, mert eléggé közismert;' hogy á bácskai Heinrioh -családból származom* 1827-ben kapták a magyar'nemes­séget," az ómoraviczai előnévvel, /Heinrich Alajos é;s Ferenc, a dédapám, aki itt nyugszik a .baj ni temetőben. ,T .,. : Heinrich Ferenc 184b-bcn királyi dekrétummal Imrédyre magyarosította a nevét. Imrédy Ferencnek volt a fia Imrédy Lipót, aki mint pozsonyi közjegyző halt meg, es aki 1848-ban és 1861-ben a magyar országgyűlés tagja volt, .közben Kossuth kormánybiztosa Mosón-megyében es néhány evet töltött az emigrációban is. Ezt csak azért mondottam el, mert legújabban azt terjesztik rólam,.hogy labanc vagyok. Ez a nagyapám feleségül vette sárosfai Bittó Júliát, akinek a fivére Bittó István a 70-es években magyar miniszterelnök 1 ORSZÁGOSL^VIÍ?4R"/ K. szekció

Next

/
Oldalképek
Tartalom