Napi Hírek, 1939. január/1
1939-01-14 [0433]
M Ha/Wa Berlin, január 14,/Magyar Távirati Iroda/ N A szombat reggeli berlini lapok is behatóan foglalkoznak Magyarország csatlakozásával a kommunistaellenes egyezményhez. A Berliner Tageblatt többi között a következőket irja: Horthy Miklós,a vörös anarchia régi halálos ellensége^ mint Magyarország kormányzója hozzájárult ahhoz, hogy állama csatlakozzék a kommunistaellenes egyezményben egyesit "itt hatalmak tömbjéhez. Az úgynevezett háború utáni idők az öncélú nemzetek megértésére felépitett uj valóság váltja fel, amire jellemző, hogy a magyar lépés után első visszahatásként Nyugateurópában olyan híresztelések merültek fel, hogy Magyarország állítólag ki akar lépni a genfi ligából. Magában a demokrata táborban is ilyen mélyen érzik azt az áthidalhatatlan ellentétet, amely a versailleji rendszerrel *>. I.' . .' kotyvasztóttjwilsoni ábrándok és a tekintélyig államok kultur-elhatározottsága között tátong. Ezeket a wilsoni á£rándol$C Apponyi Albert gróf a genfi szószékről évről évre kimélet nélkül r lerántott-* á leplet. .Németország a maga részéről mindenesetre örömmel'üdvözli azt a történelmi fejlődéit, amely azt eredményezte, hogy a bolsevizmus által közvetlen fenyegetett és eresztékeiben megrendült Középeurópából ma ismét az erős és öntudatos népek közössége ^ett, amely a távolkelet feltörő hatalmával együtt kérlelhetetlen harcolt hircjet 4 a nemzetközi bolsevizálás minden megnyilvánulása ellen. " '.^ f 2A*tvi#*> A Kölnische Zeitung vezércikkében á következőket irja: Magyarország csatlakozása a kommunistaellenes egyezménybe z nemze tközipoíitikai és világnézeti szempontból is nagyjelentőségű. A magyar kormány ilymódon kifejezésre juttatja teljes politikai és világnézeti öszszetartozását a két tengelyhatalom elvi nézeteivel. Magyarország már régóta csatlakozott a tengelyhez és ezzel az okos és előrelátó tájékozódásával területi nyereségekhez jutott, amelyek a trianoni parancsbéke óta a magyar revizionista politika megingathatatlan céljai közé tartoztak, Magától értetődik, hogy Magyarország most. amikor magáévá tette a tengelypolitika egyik lényeges ismertető jelét - a bolsevizmus elleni küzdelmet - hitet tett világnézeti együvétartozásáró 1 is és csatlakokott az e haro számára teremtett szerkezetnez: a kommunistaellenes egyezményhez, Magyarország csatlakozása lene tővé teszi a politikai és^díannézeti együttműködés további a tengely-államokkal és a világpolitikai háromszöggel. Ennek az együttműködésnek az érdekében a háromszög államai és a tengely államai, valamint Magyarország között már kötöttek kulturegyezményeket. amelyeknek az a közös feladatuk, hogy a nemzeti értékek kölcsönös előbbrevitelével szembeszálljanak minden nemzetközi bomlasztó jelenséggel. A Deutsche Allgemeine Zeitung igy ir: A világ nemzeteit két csoportba lehet osztani: az olyan államok csoportjába, amelyek bizonyos mértékben, mint szakemberek beszélhetnek a "bolsevista világveszély" ' árgyköréről és az olyan államok csoport iába, amelyekarról elméleteket gyártanak. A bolsevista világveszely terén az egyik legrégibb "szakember" Magyarország, amely komoly csapást mért a bolsevizmus világforradalmi törekvéseire, alighogy az berendezkedett Szovjet oroszországban. Horthy kormányzó kommunistaellenes politikájának nagyszerű történelmi igazolása, hogy Magyarország töretlenül halad azon az uton, amely az éber védekező és támadó szembeallást jelenti a bolsevizmussal, amely afe 1935-ben Prágával kötött egyezmény segitségével a szomszédos Cseh-Sziovákia felé is kinyújtotta katonai csápjait és végül a kot kommünis&aellenes tengelyhatalommá]., Németországgal és Olaszországgal szoros barátságban megérhette, hogy a Felvidék visszaK. szekció