Napi Hírek, 1939. január/1

1939-01-14 [0433]

Ba ma/Ma £Í 6 m a, január 14. Aiaayar Távirati Iroda/ Az angol államférfiak római*látogat ása a mai nappal végetér. Lord Halifax külügyminiszter már ma reggel 7 óra 40 perckor elutazott Genfbe. Chamberlain miniszterelnök a mai délelőttöt még itómában tölti génkocsin bejárja a várost majd pedig az angol követségre hajtat, ahol fogadja a Somában élő angolok üdvözlését. Az angol követségről a Termini-pályaudvarra megy, ahennan 12 óra 5 perckor különvonaton indul el London felé. Az olasz lapok vezető helyen ismertetik a tegnapi hivafe. talos közleményt és ahhoz bo kommentárokat fűznek. A lapok a megbeszélések legfőbb eredményeként különösen azt emelik ki. hogy Olaszország éa Anglia között fennmarad az együttműködés a béke fenntartása érdekében? e

, _. , . A Popolt di Roma a. következőket irja: Az angol ál lantért iák nem azért jöttek Romába, hsgy külön megegyezéseket kössenek, hanem hogy érintkezésbe lépjenek a Dúcéval és megbeszéljék vele az egész európai helyzetet. Az angol-olasz megbeszéléseknek tehát már „1 L..-j^». eredetileg is csak tájékozódó ésjfelvilágásitó jeliegük volt. A római megbeszéléseken valóba! nem kötöttek ui megegyezése kettes nem vállaltak uj kötelezettségeket. A kiadott hivatalos közlemény szerint megbeszélték a legfőbb időszerű, kérdés eket. Arráhézve, hogy milyen következtetésekre jutottak, a közlemény nem ad útmutatást. De általában az angol saá t

u is kiemeli és egyöntetűen megállapítja, hogy a megbeszélések a légkör tisztulásához vezettek, minthogy musselim és Chamberlain most világosan ismerik egymás álláspontiát és el vannak tökélve hegy határozottan együttműködnek a béke érdekében. A közlemény utolsó bekezdése különösen jótékony hatást kell, hogy gyakoroljon. V Olaszország és Anglia ebben a bekezdésben "határozottan kijelenti, hogy ^ folytatiák a béke fenntartására irányuló politikájukat. Ez a kijelentés fontos biztosítékot jelent az európai béke szempontjából. . Még korai volna megmondani, hogy a megbeszélések hatása mi lesz/ irják az olasz lapok,-de máris biztosra vehető, hogy az angololasz megbeszélések tisztuláshoz vezettek és Mussolini és Chamberlain romai magatartásukkal nagy erkölcsi és politikai példát sz •lMltattak. J_ az egyes szőnyegen levő kérdésekre Ch o- Na/Ss G e n f , január 1& /"ingvar Távirati Iroda/ 1 nemzetek szövetsége szerié sz tea ben most jelent meg a katonai évkönyv legújabb száma. BbbŐi megtudjuk, hogy pildául a világ ^ 1938-ban .. csaknem 9500 millió aranydollárt költött katonai kiadásokra. 1937-ben a katonai kiadások még csak 8,000 milliót tettek ki. &zt az összeget pagirdollárokra átszámítva tizenhat milliárdot kapunk. E kiadások pusztán a s/nrosanvett katonai tengerészeti és repülő költségekre vonatkozik./,1926-től

2 1931-ig, vagyis a leszerelési értekezlet életbeléptéig a világ 20.6 milliárd aranydollárt költött katonai célokra, vagpis évente átlagosan 4.1 milliárd aranydollárt, addigl934-től 1938-ig a vilg katonai kiadása 33 milliárd, vagyis évenként átlagosan 6.5 milliárd aranydollárra emelkedett. Az 1938-ban 9.4 milliárd aranydollárt kitevő katonai kiadás 64 állam összkiadása- ennek az összegnek 78.7 százalékát a következő 7 nagyhatalom adta ki: Franciaország, ííagybritannia, Olaszország, ííémetország, u

zov jetoros zország. az egyesült Államok és Japán. A 9r4 milliárd aranydollár összkiadásból 6.8 milliárd esik az " európai államokra. {j^^