Napi Hírek, 1939. január/1

1939-01-12 [0433]

Ba Na/Ho Róma, januái 12. /iw agyar Távi iá ti Iioda/ Az olasz lapok mai cikkeiben a tegnapi diezvacsoián elhangzott poháiköszöntőket veszik alapul fejtegetéseiknél. Viiginio Gayda a Giomale d'Itália vezércikkében rámutat aria, hogy tegnap két jelentőségteljes,méisékelt és minden^egyetemességi utópiától mentes beszéd hangzott el. Ghambeilain beszédeben elismeite, hogy még nagy nyilt kéidések vannak, amelyeket megértő szellemben és nyilt éiintkezésbelépéssel kell megoldani; ez az éiintkezésbelépés tárgyalások alakját öltheti magáia. Ezzel hallgatólagosan elitélte Chamberlain azt a merev politikai rendszer^ amellyel egyesek minden-tárgyalást elutasítanak és az utcai demagógia eszközéhez folyamodnak. A Duce és Chamberlain beszédének ezt az összhangját most a két koimány. -felfqgáda,éidekei és cselekvése közötti összhangnak kell követnie. Európában nagy nyilt kéidések vannak, amelyek gyoisan haladnak előre megoldásuk fele. Gayda a továbbiakban azt fejtegeti 'hogy a két nagy világnézeti tengely között nincs végzetszeiü ellenté t, hanem együttműködési lendszei képzelhető el köztük. Az angol-olasz megegyezés és a német ^magyar és lengyel nemzeti követelések alapján létrejött müncheni egyezmény eléggé mutatja ezt a lehetőséget. Tovább kell haladni ezen az uton. 2 müncheni szellem az európai történelem dinamizmusának felisme lését jelenti, békés módszerekkel, nem pedig romboló összeütközésekkel. Gayda utal végül a Deutsche Diplomatisch**Politische Koriespondenz i : szerdai közleményeié, amely megemlékezett Olaszország földközi-tengeri érdekeiről, amely - úgymond - immái a történelem nagy tényei közéi tartozik. Ennek a közleménynek nagynelentőségé van, amelyet Londonnak és Parisnak egyaránt méilegelnie kell. A Tiibuna a következőket iija vezércikkében: Azt kivánjuk, hogy az angol-olasz megegyezés ugyanabban a szellemben és ugyanazokkal a kedvező eiedményekkel működjék tovább . amelyekiől mai eddig is tanúságot tett. Minthogy Európa uijáépitése még folyamatban van, ennek a megegyezésnek más vonatkozásokban is meg kell nyilvánulnia, hogy eljuthassunk a-. ; ww . megegyezés végső céljához, amely nem más, mint az igazságos" béke tartós rendszeie. * t A Lovoio"Faaoista a Róma-Berlin-tengely politikájával foglalkozva.rámutat arra. hogy ez a politika • . a müncheni szellemet igyekszik tovább folytatni. Amikoi ez a szellem győzedelmeskedik, vagyis az uj földközi-tengeri,aflikai ós középeuiópai valóságokat a demokiatikus államférfiak is felismerik, képtelenség tovább arról beszélni, hogy a négy euiópai nagyhatalom valamelyike háborút akarna, Európa uj béke jenek a valóságnak jobbon megfelelő egyensúlyi helyzeten kell alapulnia. Ez az egyensúlyi helyzet Közópeuiópában és a Dunavidéken mái megvalósult, de az igazságnak minden mas területen érvényesülnie kell, ahol még ellentétek állanak fenn. A Corriere della Seia szeiint lehetetlenség, hogy Olaszországot, amelynek ma 44 millió lakosa van, ugyanolyan helyzetben akaiják tartani, mint aminőben akkoi volt,- amikoi ;21 millió lakosa volt. Olaszország nem fogadhatja cl véglegesnek azt a kiváJságqs helyzetet

t amelyet más hatalmak,-elsősoiban Pianciaoiszág|a Földközi-tengeren maguknak megszere ztcK.) (Jjízek olyan gondolatok, amelyek bizonyára felmerültek Chamberlain miniszteiclnök agyában is, amikoi Mussólmivel megbeszélését folytatta. Ezekkel a tényekkel számolni kell mindenkinek, és ha az angol államférfiak nem akartak volna számolni velük, bizonyáia nem is jöttek volna Rómába. /Folyt.köv./