Napi Hírek, 1939. január/1

1939-01-05 [0433]

il Cs/Mo Róma, január 5. Roosevelt üzenetét olasz politikai körökben a legnagyobb nyugalommal fogadfiák. Az üzenet itt nem okozott meglepetést, mert ' - mint mondják- az elnök világnézeti felfogását már régóta ismerik. A beszédet ugy ítélik meg, hogy az nem jelent pozitív hozzájárulást a politikai helyzethez s ezenkívül nyilt ellentmondásban áll az Sgye­sült- Államokban kétségtelenül meglevő más áramlatokkal, amelyek a " nemzetek közti megegyezést kivan jak. Rooseveltnek a totalitásos álla­mokba való célzásai'- itteni politikai körök nézete szerint - csak ^l^yithetik a szakadékot a deuuakrata és a totalitásos államok között. W Cs/Mo London, január 5. A Downing Street 10. csütörtökön este kiadta Chamberlain miniszterelnök nyilatkozatát Roosevelt elnök üzenetéről. A nyilatko­zat a többi között kiemeli, hogy az elnök által kifejezésre juttatott érzéseket Angliában ugy Ítélik meg, hagy az ujabb jele az amerikai do­mokrádáának a világ ügyeiben való életfontosságú szerepének és a rende­zett emberi haladás eszménye iránti odaadásnak^ A. londoni estijapok hasábos jelentésekben számolnak be Roose­velt üzenetének visszhangjáról és az elnök fog-'vorkozési tervét folttt­néstkeltőnek mondják. /MTI/' W CS/üo Stockholm, január 5. Az itteni ostilapok közlik Erkko finn külügyminiszter nyi­latkozatát. A finn táilügyminisztcr az ész alti államok szorosabb együtt­működés o molett száll síkra. Az ész alti áilamok más európai csoportok- " tói eltérő csoportot alkotnak, ami azonban nem jelenti az északi orszá­gok szövetségét. Az északi államok európai háború eseten semlegesek óhajtanak maradni. Ezért résen kell állaniok. Az Aaland-kérdésro vonat­kozóan Erkko kijelentette, hogy e kérdés megoldása védelmi intézke­dést jelont, amelyet az északi béke biztosítására- meg akaznak t enni. Erkko miniszter végül hangőztatta, hogy Svédország és Finnország-együtt­működése közművelődési téren előbbrahala dt, mint politikai téren. Finn­országban reálisabban gondolnak, mint Svétíországban, mert a xinneknek a lcguaabb időkből is vannak háborús tapasztalataik, mig a svédek hosszú ido óta bélvében élnek. x . Ami az Aalan d-kérd ést illeti, a svéd közvéle mén yt/ ugyl^át­szik/bizonyos aggodalom tölti el abban a tekintetben, hogy a szidtok" megérő sitéso esetén mi történnék akkor, ha Finnország bizonvos körül­mények között akarat a ellenére harcba sodródnék. A Dagens Méter nyil­ván sugallmazott cikkben azt a gondolatot veti fel, hogy Svédország ' és Finnország együttesen vizsgálja felül az Aalan d-e gye zményt ás köSö­sen lássa el a semlegesitett terület védelmét,az Aaland-szigetek kü­lönleges helyzetének figyelembevételével, /MTI/

Next

/
Oldalképek
Tartalom