Napi Hírek, 1938. december/2

1938-12-18 [0432]

o- wu/la/L Az alábbiakban a t. szerkesztőségek rendelkezésére bo­csátjuk Csáky István gróf külügyminis ztr ózdi programbeszédéből azt a részt, amely a külpolitikáról es a hazai kisebbségekről szól: - A háború befe jezése.. után egyedül állottunk - mondot­ta Csáky István gróf külügyminiszter. Összeszorítottuk fogainkat és azt mondottuk: Dolgozni fogunk, hogy érezzék, hogy vagyunk, hogy velünk számolni kell, hogy nélkülünk vagy ellenünkre Európának e nagyművelt­ségű gazdasági kultúrával rendelkező részében sokáig politikát csinál­ni nem lehet, Az alapgondolat az volt: saját erőnkre támaszkodjunk. En­nek a saját er őne k, .amióta a világ áll, mindig a fegvveres hatalom • volt a garanciája, Evekig tartott az a ma már érthetetlennek látszó küzdelem, amelyet folytatnunk kellett azért, hogv nekünk is szabad legyen a védelemre felfgyverkeznünk, akkor, amikor körülöttünk, olyan ar ányba n f oly t a fegyverkezés, hogy a lefegyverzett Magyarországgal sze mbe n ne m lene tett kétségbevonni, hogy ez csak védek ezé a. - Igyekeztünk redukált erőinkkel is mindenütt ott lenni, ahol a magyar kérdésről szó esett. Nem volt könnyű dol g. Esztendőkön keresztül állottunk a g*rfi ugynevezett -világparlament előtt szinte a sarokban, de nem osüggedtünk el. Kikiabáltunk abból a sarokból s tiz esztendőn keresztül bizonyítottuk a világ legnagyobb államféfiai előtt hogy az igazságtalanságot lenyelni, abban elpusztulni nem vagyunk haj­landók. /Óriási taps és éljenzés./ A törhe te tlen eltökéltség, az egy­forma külpolit ikai vonalvezetés, amelynek klasszikus példáját Kánya Kálmán nyújtotta, /Lel]ps éljenzés és taps./ íelhivta végül ránk a figyelmet. - Akadt egy nagy nemzet, amely megbecsülte azokat az erényeket, amelyeket a magyar nemzet a. szenvedés korszakában is alapul tudott venni, s megbecsülte elsősorban azt a politikai hűséget, amely­lyel boráta? felé, sokszor érdekeivel ellentétben is mindig kitartott­a magyar nemzet. Talán ennek köszönhető, hogy tizeneg y esztendővel ez­előtt 01-szország /Nagy taps és éljenzés./ baráti kezet nyújtat nekünk. A hatalmas ol^sz birod? lomnak a kézfogása elsöpörte azokat a felhőket, amelyek a magyar határokat mind sűrűbben ás sűrűbben próbálták ködbe­burkolni. Megint elkövetkezett egy hosszabb időszak, amelyet nem vesz­tegettünk el. Belsőleg, külsőleg erősödtünk, barátokat szereztünk* raig újra egy nagy világváltoz^s jött. Uralomra jutott a német biro<j?$omban a nemzeti szo oia liznus, Hitler vezér és kancellár törhetetlen fá­radozása következtébe n, /Nagy éljenzés és taps./ aki ugyanazokkal az érzelmekkel viseltetett a törhe te tlenül dolgozó, önmagát nem kimélő magyar­ság iránt , mint az ugyanezekkel az erényekkel ékeskedő saját népe iránt. Boldogult Gömbös Gyula sokszor emlegette a berlin-római tengely létre­hozásának szükségességét. E-z a tengely kifejezés tőle származik. A ten­gely létrejött s Európában mit jelent, azt a müncheni konferencia után nem kell külön vázolnom. /Lelkes taps./ - De tovább mentünk. Igyekeztünk barátokat szerezni, il­letőleg a hagyományos barátságot, amely Lengyelországhoz fűz- bennünket, kimélyíteni. /Hosszantartó nagy taps és éljenzés./ üzután megpróbáltuk, nem volna-e lehetséges normális viszonyban élni a szomszéd népekkel is.At­tól a pillanattól kezdve, hogy elég erőseknek éreztük magunkat arra, hogy nem kérünk, hanem egyenlő félként állunk a szomszédokkal s zemben , sokkal ' « könnyebb volt baráti joboot nyújtani.Megpróbáltunk legalább egy türelmi pe­riódust felépiteni, Itt-ott s iker ült, itt-ott nem s ik er ül t .Nyugo ot lelki­ismerettel mondhatom, hogy a hiba nem nálunk volt. /Folyt.köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom