Napi Hírek, 1938. december/1

1938-12-15 [0431]

Gu/Ln § A Magyar Országgyűlés Hirlaptudósitóinyk Szindikátusa csütörtökön délben a képviselőházban felkereste Darányi Kálmán elnököt, hogy üdvözölje elnökké való megválasztása alkalmából. A szindikátus tagjainak nevében Tóth László, a szindikátus elnöke köszöntötte Darányi Kálmánt. Hangoztatta, hogy az ujságirók nemcsak a régi szokásnak tesznek eleget, amikor a Ház uj elnökét Udvoz. lik, hanem belső érzésüknek is, mert Darányi Kálmánban minőig a becsületes ijsá^irói munka megbecsülőjét és támogatóját ismerték meg. - Mi,országgyűlési ujságirók - folytatta ezután *• a magyar parlament történelmének csendes szürke krónikásai vagyunk, de ezen tul mi vagyunk a hangszórói a magyar közvélemény felé mindannak, ami ebben a Házban történik. A hangszóró hol erősebben szól, hol halkabban, de soha sem felelős azért, hogy mit kiált szét a világba: komoly, méltóságteljes tárgyalást, hatalmas államférfiúi megnyilatkozást, vagy rikoltó lármát. A mi kötelességünk a hűség, az hogy hív szellemben juttassuk el a külvilághoz azt, ami a magyar parlamentben történik. A Magyar Országgyűlés Hir laptudó sitó .Szindikátusának tagjai évtizedeken keresztül becsülettel megfeleltek e kötelességüknek, mert nagyon jól tudják, hogy súlyos felelősség és kötelezettségek hárulnak rájuk azokért az előjogokért, amelyeket a parlamentben élveznek és azért a különleges helvzetert, hogy ők.lehetnek a parlamenti élet közvetítői a magyar közvélemény felé. Mi a jövőben is ebben a szellemben akarunk dolgozni. De hogy dolgozhassunk, szükségünk van arra a szabadságra, amelyre általában a tisztességes sajtónak és minden emberi közületnek szüksége van, amely szabadság azonban a felelősségen alapul, azon az elvenjfa szabadság az összességért van és nem fajulhat el szabadossággá s nem mehet át olyan térre, ahol a szabadság a köznek ártalmára lehet. A szindikátusnak komoly múltja van, hagyományai s ezeket át akarjuk adni az! utánunk következőknek is. Kérjük Nagyméltóságodat, legyen ebben segítségünkre, mindenekelőtt pedig abban, hr>ey munkánkat szabadon végezhessük. " v .„ - • • . ..;! Kérjük, hogy azt a^jóakaratot, amelyet a sajtó munkásai iránt a múltban állandóan ta nusitott, mostani diszespoziciójábstn se vonja meg az újságíróktól. A tetszéssel és tapssal fogadott beszédre Darányi Kálmán meleg szavakkal válaszolt. Mindenekelőtt köszönetet mondott a szíves üdvözlésért, majd igy folytatta: - Amikor a körülmények ugy alakultak, hogy - anélkül, hogy vágytam volna rá - el kellett foglalnom a képviselőház elnöki székét, ^tudatában voltam annak, hogy kötelességet telfsitek s ezt a kötelességet iparkodom oly módon teljesíteni, hogy a nemzetnek ;avara válhassék.Önöket, parlamenti újságírókat ugyanez a szándék vezeti," tehát ebben a magasabb szintézisben munkásságunk feltétlenül találkozik. - A magyar közéletben eddig olyan helyeken állottam, ahol sok tekintetben nagy szükség volt a sajtó támogatására, a sajtó nyilvánosságára. De voltak eddigi munka sságomnak olyan részei is," amelyeknek néha nélkülözniök kellett a sajtó nyilvánosságát, mert sok tekintetben közérdek volt. hogy dolgok, amelyek nem voltak még kellően megérve, ne kerüljenek nyilvánosságra. Most olyan pozícióba kerültem, ahol éppen az ellenkező szempontnak ke 11 érvényesülnie. A parlament tulajdonképpen tükre ^és kifejezője a nemzeti közvéleménynek, másrészt pedig olyan nyilvános fórum, amelynek eseményeiről minden magyar állampolgárnak joga van értesülnie.