Napi Hírek, 1938. november/2
1938-11-21 [0430]
o-Sza Ha/Wa Ungvár, ncveniber 21. A Magyar Távirati Iroda tudósítója ma délelőtt felkereste Ilniczky Sándor-görögkstolikus kanonokát a ruszin kéödés egyik legalaposabb ismerőjét. Ilniozky kanonok nemcsak ho> y többizben bejárta az egész Kárpátalját és ismeri a vidék valamennyi faluját, de egyházi széleskörű irodalmi tevékenységén kivül nagyfontosságú ruszin irodalmi tevékenységet is fejtett ki. Tőle származnak a ruszin nép körében közkézen forgó valláserkölcsi és iskolánki^Uli népoktató jellegű olvasmányok és Ilniczky kanonok minden tekintetben a ruszin nep egyik hivatott vezetőjének tekinthető. A Magyar Távirati Iroda tudósítójának kérdéseire a következőket mondotta: A Magyarorsz^ioz egyelőre még nem csatolt ruszin területről . személyes tudomásom szerint november 3.-a és 10.-e között a püspöki aulában 320 görögkatolikus parochus közül körülbelül 200 parochus jelent meg személyesen és fejtette ki, hogy léte megélhetése érdekében okvetlenül szükséges, hogy a Ruszinföld Magyarországhoz csatoltassék. A nép elenyésző kivételektől eltekintve politikai és megélhetési okokból a Magyarországgal való együttélés mellett van. E 200 parochuson kivül a tanítói kar és a ruszin nép intelligenciája köréből közel félezren jelentek meg hasonló kéréssel a különféle hatóságoknál. A 200 parochus korántsem mondja azt, hogy a többi 120 ne lenne hasonló véleményen. Azok részben előrehaladott koruk, részben utazási nehézségek miatt, vagypedig azért, mert erős felügyelet alatt állanak, sőt letartóztatásban vannak, véleményüknek kifejezést adni nem tudtak, - Mi a kapcsolat a ruszinok és az ukránok között - hangzott a következő kérdés. - A népi jelleg legnagyobb mértékű meghamisítása - felelte a kanonok - ha valaki . .... ' v'l i a ruszinokat ugy akarja beállítani, mintha azoknak valami közük lenne az ukránokhoz. & kárpátaljai ruszin népnek az ukrán gondolathoz a történelem folyamán soha semmi néven nevezendő köze nem volt. A mármarosi huculok és néhány sporadikus lengyel határr-» menti község nyelvezete mutat hasonlóságot az ukránhoz^onetikajtól éE taft** távol áll. Sem fotfctikaii sem gramatikai hasonlóságot nem mutat azonban^ az ukrán nyelvhez a ruszin nyelv, amelyet a kárpátaliai ruszin népnek körülbelül hat százezernyi tömege beszél.. Ukrán eredetű lakosság a Ruszinföldön soha sem lakott, még kevésbbé volt a Ruszinföldnek ukrán intelligenciája. Az ukrán bevándorlás politikai okokból cseh presszióra törtérf, a bevándoroltaknak a ruszin néppel semmiféle közösségük nincs. Kétségtelen, hogy a cseh uralom alatt ezek az ukrán-', bevándoroltak zsiros állásokhoz jutottak és terrorizáltak bennünket, ruszin őslakosságot. A Magyarországhoz már visszacsatolt területről az uralomváltozáskor eltávozó csehekkel együtt természetesen ezek a bevándorolt ukránok is elmentek, mert maguk is erezték, hogy sem létjogosultságuk, sem keresnivalójuk nincs. Ez az eltávozott ukrán bevándorolt réteg most teljesen összetorlódott a még fel nem szabaditott ruszin részeken és ott igyekszik eres politikai akciót kifejteni. V <3.osin paptá^Ksam, aki eredetére nézve szintén ruszin és aki velünk autochton ruszinokkal a hazai ruszinon kivül soha más nyelven nem érintkezett, véleményem szerint politikailag tisztára téves elgondolásból kiindulva gondolta ugy szolgálni a ruszin ügyet, hogy azt a cseh uralom kívánságainak megfelelően ukrán vágányra akarta áttolni. Ez egy légürcstérben való politikai clgondaLás volt, amit bizonyít az, hogy a választásokon ukrán szavazatokkal soha mandátumot kapni nem tudott. TJFolyVíköv I
