Napi Hírek, 1938. november/1

1938-11-12 [0429]

• ./A ruszin omlékiratr folytatása./ tár* <vi dontóbirdaág Magyarország és Csehszlovákia között uj határt állapított mog, amolynok kövotkestébon Magyarországnak Ítélte Karpatska Russj iörténeimi területének két legnagyobb varosat, mégpedig Ungvár fővárost és Munkács gazdasági központot, amely városok szorosan összefüggnek a kárpátaljai oroszok történelmével, valamint nemzeti és kulturális életével. S városok nélkül Karpatska Russj sem gazdaságilag, sem kulturális tekintetben, sem pedig nemzetileg nem élhet. Karpatska Russj alulírott képy is e lőinek-igy. folyta tia az emlékirat - az a véleménye,hogy a bécsi döntőbíróság Ruszinszk^ déli határát annak törvényes képviselőinek megkérdezése nélkül állapította meg, mert a döntőbirósági eljárásba való beleegyezést csakis a prágai kormány adta, amely nem képviselhette Ruszinszkót törvényesen azért, mert már előzőleg, mégpedig 1938 október 11-én elismerte Karpatska Russj önrendelkezési jogát, A világháború után a kárpát-oarosz nép/önrendelkezási -jogával éÍve

; elszakadt Magyarországtól és Csehszlovákiához * csatlakozott, önálló politikáját maga hivatott irányitani és politikailag senki mas ot nem képviselheti. . Mindezek következtében Karpatska Russj képviselői bejelentik, hogy a bécsi dönt cbirósági határozat után is oszthatatlannak tekintik Ruszmszkó területét ós kérik-, hogy a Korpátok déli részén lakó ruszin népnek adassék meg, hogy állami hovatartozásának sorsáról az elvi önrendelkezési jog alapján maga dönthessen általános népszavazás utján a néprajzi területek egyesítése céljából /a ruszin területeket, bele, ertye a Szloyenszkóban levőket is/JUngvár fővárosi és Munkácshoz való l-fccsatolássá ÍJ Az emlékiratot aláirtak: a központi orosz nemzeti tanács, a munkácsi göfogkatolikus egyház, az agrárpárt ruszinszkói szervezete, az orosz nemzeti autonóm párt, az autonóm földműves-szövetség, az or^sz ifjúsági nemzeti tanács, a ruszin egyetemi hallgatók szövetsége, a Prolom diákegyesület, az orosz női szövetség és az eperjesi kerületi ruszinok. ... Ruszinföld politikai és egyházi szervezeteinek emlékiratát a november 3-iki nagygyűlésen fogaaták el. Ruszinszkóban azóta az általános helyzet megváltozót t, éspedig annyira, hogy ma már a Ruszinföld nem népszavazást, hanem közvetlen : ' ' .csatlakozást követel. Ruszinföldön a lázadás kitörését csak a legmesszebbmenő cseh brutalitái tudja megakadályozni, de igy is napireneen vannak a zavar gé sok. Sddig is már mintegy 30 áanitót és papot letartózt a 11 ak. A lakosság hangulata a végsőkig feszült. ME o- V/Ln A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére dr. vitéz Bessenyey Lajos debreceni tankerület nyugalmazott királyi főigazgatójának a tanügyi igazgatás és felügyelet terén teljesített értékes szolgálataiért a Magyar Érdemrend középkeresztjét a dományozta. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR