Napi Hírek, 1938. november/1

1938-11-03 [0429]

oL Vv/Vv Lond ónból jelentik; A palesztinai zavargások októberi veszteséglaistroma: 370 halott és 240 sebesült, köztük 58 zsidó és 14 angol halott, 61 zsidó és 66 angol sebesült. Az elmúlt négy hónap veszteség-laistroma: 1357 halott, 1162 sebesült, köztük 42 angol, 219 zsidó halott, 138 angol, 454 zsidó sebesült. /ITT/ oA Vv/Vv Paris, november 2. /WSl/ A radikális párt országos értekezlete óta a kormány helyzete lényegesen megszilárdult. A radikális párt túlnyomó többsége fenntartás nélkül helyeselte a kormány bel- és külpolitikai vonalvezetését s tüntető módon sorakozott Daladier mögé a kommunistákkal való végleges szakitás kérdésében. A miniszterelnök szempontjai teljes mértékben érvényesültek s az értekezleten a kommunista-el lenes irányzat valósággal foreószél gyanánt söpörte el a párt szélsőbaloldalán megnyilvánuló 3J£>vjetba.at törekvéseket.Moszkaa hivei szinte szóhoz sem jutottak s Hernot maga is, aki az értekezleten a "szovjet emberének'

1 szerepét töltötte be, óvakodott attól, hogy a közhangulattal szembehelyezkedve tekintélyét kockára tegye s nagy érdeklődéssel várt beszédében egyetlen szóval sem kifogásolta üaladier és Bonnet politikáját. Herriot csupán egy futó megjegyzésben vette védelmébe a francia-szovjet szövetség ügyét A "két Eduárd" hagyományos összecsapására ezúttal nem is került sor s Daladier, akinek népszerűsége a párt köreiben jelenleg tetőfokán áll, győztesként érkezett vissza Parisba. A radikális párt marséillei magatartására nagy befolyással volt az a körülmény, hogy "a radikalizmus pápája", a Sarraut-dinasztia feje, Maurice Sarraut /a belügyminiszter testvérbátyja/; akit a radikális hagyományok letéteményesének es a párt legfőbb irányadójának tekintenek, fenntartás nélkül csatlakozott Daladier kommunista-el lenes irányzatához. Herriot is Sarraut állásfoglalásának hatása alatt mondott le arról,hogy a szövi etbarát külpolitika érdekében egész tekintélyét és személyi befolyását latba vesse. A marseillei értekezlet döntései az ország bel- és külpolitákajának további kialakulására előreláthatóan- fomos kihatással lesznek. Belpolitikai téren a kormányzó-többség középpárti átcsoportosulásának lehetőségei megnövekedtek s az 1936 nyarán megalakult népfront felbomlása végérvényessé vált. Másfelől Daladier nagy súlyt vetett arra, hogy a munkásosztállyal való együttműködés útját ne vágja el s beszédeiben'hangoztatta, hogy birálata nem a munkások, hanem a komiuunista vezetek ellen iránvnl. Viszont, ha a népfront munkásszervezetei és parlamentenkivüli alakulatai akadályokat görditenékek a miniszterelnök ta^Lpraállási programijának megvalósítása elé - amivel az Altalános Munk^zövétség ellenzéki szellemű hyilatkozata óta a kormánynak számolnia Tcell Daladier habozás nélkül a házfelosztás eszközéhez folyamodnék. Külpolitikai téren a marseillei értekezlet lénytigesen alátámasztotta azt az óvatos diplomáciai irányzatot, amely a müncheni megegyezés óta egyre tudatosabban érvényesül s a francia külpolitika első es legfontosabb céljául a gyarmatbirodalmi és Földközi-tengeri érdekek védelmét jelöli ki. Ez az irányzat a középeurópai kérdésekkel szemben bizonyos visszahúzódást javasol, elejti a keleti biztonsági rendszer eddigi elgondolását s közeledést keres a Róma-Berlin tengellyel. Daladier kommunista-el lenes fellépését egyébként a sajtó nagy része a francia-német, együttműködés utegy engetés éne kitekinti. /Folyt .köv./