Napi Hírek, 1938. október/2
1938-10-29 [0428]
Bonnet emlékeztetett arra, hogy a cseh kormánynak az v olt a felfogása, hogy inkább hozzájárul területi engedményekhez, de nem hailandó elfogadni az általános népszavazást. Mi ennek következteben -folytatta - ezt az eljárást választottuk. De azt is akartuk, hogy kárpótlásul azokéit a rendkívül fájdalmas áldozatokért, amelyeket Csehországnak kellett hoznia, Csehország uj határaiért Anglia is szavatoljon. Nem minden nehézség nélkül törtónt, hogy ezt sikerült elérnünk. Prága elfogadta ezután a f rancia-arigol tervet, JJZ a terv volt ez egyedüli mód annak elkerülésére, hogy Németország erőszakhoz folyamodjon. Másfelől világos volt az is, hogy a terv visszavetése esetén Anglia érdektelenséget vállal a csehszlovák kérdésben. „%Lnt az angol miniszterelnök mondotta az alsóházban: az angol közvélemény sohasem tucett volna beleegyezni abba, hogy kormánya f ... háborúba bocsátkozzék azért, hogy megakadályozza a szudétanómeteket saját választáuk érvé nyesitésében. Bonnet ezután megemlítette a godesbeigi találkozót és az ezt követő eseményeket, finlékeztetett arra, hogy Prága elvetette Hitler kancellár emlékiratát, Csehország mozgósított a francia miniszterek újból Londonba utaztak, végül pedig közölték, hogy Németország általános mozgósítást fog elrendelni és csanatai / . 28 .-án délután 2 órakor bevonulnak Csehszlovákiába. /szeptember/ A háború ebben a pillanatban - folytatta Bonnet - elkerülhetetlennek látszott. Az egész világon megsokszorozták az erőfeszítéseket a béke érdekében. Emlékezetbe idézte Roosevelt üzenetét továbbá Chamber la innak azt a javaslatát, hogy négyes értekezletet tartsanak. Ismertette a müncheni négyes tanácskozás lefolyását és mogállapitg>áotta, hogy a néjgy kormány vezetői a londoni javaslatok alapján irták alá a müncheni megallapodát, vagyis annak a jelentésnek az alapján, amelyet lord Runciman előterjesztett. Eh. ez képest megállapodás történt, hogy a német t öbbeégü / kerületeket Német országhoz csatolják, megállapodtak továbbá abban, hogy a négy hatalom biztosítékot nyújt a csehszlovák állóan uj határaiért. A müncheni . megállapodások - folytatta Bonnet - megóvták a békét. Bonnet visszautasítottam azok bírálatát, akik azt a szemrehányást teszik, hogy a francia kormány nem tanúsított kellő szilárdságot. Ez egyáltalán nem áll - mondotta. El voltunk tökélve arra, hogy kötelezettségeinket tel jesi tjük, ha Németország erőszakhoz nvul és erőszakosdai bevonul Csehszlovákiába. Hogy ez a szándékunk őszinte volt, azt kellőképen bizonyítják az elrendelt katonai rendszabályok. Angol barátaink'egy pillanatra" sem kételkedtek abban, hogy ez volt tényleg a szándékunk. 5nglia tudta, hogy ugyanolyan eltökéltséggel szállnánk szembe egy betöréssel, mint amilyen eltökéltséggel kerestük a nege>yezés lehetősegeit. Senki sem vitathatja tehát hogy a müncheni megállapodások, amelyek jóváhagyták a londoni francia-brit tervet, a békét mentették meg. - Sokan akadnak - folytatta - akik ma azt suttogják, hogy csak elhárították a veszélyt és hamarosan - talán néhány hónap múlva - ufból feLnezed a háború veszélye. Franciaországtól függ, hogy ez ne igy legyen. Bonnet ezután kijelentette, hogy Fianciaoiszág ma is hü a népszövetség alapelveihez, de hiu dolog volna tagadni, hogy a népszövetség most súlyos válságon megy keresztül, hogy több nagyallam távolmaradása vagy kilépése meggyengítette és hogy Franciaország nem alapozhatja ebedül a népszövetségre a maga béke politikaját./Foly t.köv ./
