Napi Hírek, 1938. október/2

1938-10-29 [0428]

Bonnet emlékeztetett ezután arra, hogy milyen félté telek között létesült annakidején - 1925-ben - a francia-csehszlovák szerződés. Akkor az volt a feltevés, hogy Csehszlovákia ellen irányuló támadás esetén a népszövetség valamennyi tagállama közreműködik a megtámadott ország védelmében. Ám 1938-ban egészen más helyzet alakult ki és a Csehszlovákiával szomszédos államok együttes összetartásával szemben Franciaország csali akkor vállalkozhatott volna hatályos fellépésre, ha biztositva van számára Anglia támogatása. Am ezt a támogatást Franciaországnak sikerült elérnie ez április 28.-i londoni értekezlet alkalmával. . m A'továbbiakban megemlékezett a május 21.-i válságról. Valamennyi diplomácia együttes erőfeszítésével sikerült akkor a veszélyt elhárítani, de nyilvánvaló volt, hogy a szudétanémet kérdés még, mindig rendezetlen és ebben az állapotában súlyosan veszélyezteti a beket. Kívánatos lett volna, ha ezt a~kérdést nyomban ebben az időpontban Kendez ik» Ezt - folytatta - meg is mondottuk barátainknak. Azt hittük ebben az időben, hogy lehetséges'a rendezés olyan módon, hogy Csehszlovákiából föderális állam létesül, de ugyanakkor megmarad az"ország területi épsége. A tárgyalások azonban a végtelenségbe húzódtak. Július vegén nagy megelégedéssel üdvözöltük lord Runciman prágsi megbízatását. Lzt a megbízatást, amelyet félhivatalos közvetítésnek tekintettek, helyesléssel fogadta mind"a cseh, mind a német, mind a . francia kormány. A csehek és a szudétáttérnetek között folytatott tái.yalások azonban nem vezettek eredményre. Szeptember havában már egyik összetűzés a másikat követte. A helyzet mind válságosabbra fordult. Ebben az időpontban a francia kormány arra ?

Dnáolt, hogy találkozót kell rendezni, amely összehozná egymással a' elei ős kormányok vezetőit. Ez' a gondolati találkozott Chamberlain gondolatával . Az angol miniszterelnök"- teljes egyetértésben a francia kormánnyal - nyomban Berchtesgadenbe utazott és ott találkozott Hitler kancellárral. Ez az utazás az e^ész világot óriási reménykedéssel töltötte el. A bechtesgadeni megbeszélés során a német kancellár kijelentette az angol miniszterelnöknek^ hogy elfogadja a békés rendezést, a népek önrendelkezési jogának alapján. Chamberlain ezután Londonba, hívta a francia államférfiakat és ott tájékoztatta őket Rincim-n jelentéséről, amelynek végső következtetése az volt, hogy a németek és a csehek között nem lehetséges scmmiíéle kibékülés. Rurícim--n is ugy vélte, hogy az egyedüli megoldás'csak az lehet, ha a szudétanémetűknek megadják az önrendelkezési jogot. Mit tehetett volna ilyen körülmények között a francia, kormány? Hiszen maga Franciaország helyezte a békeszerződéseket a népek önrendelkezési jogira ás a franciak voltak azok, akik történetük folyamán olyan sokszor védelmezték ezt a jogot. Hogyan utasíthatta : volna vissza Franciaország, ennek a tételnek az alkalmazását most, amikor az általa választott közvetítő is ezt ajánlotta. /Folyt.köv./