Napi Hírek, 1938. október/2

1938-10-29 [0428]

Y $é/Dé Marseille , október 29. /Havas/ Bonnet külügyminiszter a radikális-szocialista part nagygyűlésének ma délelőtti ülésén részletesen fejtegette a párt külpolitikai programmját. Nem hisz .link - mondotta - sem a haboru, sem a béke végzetszerűségőben. Pártunk álláspontja mindig az volt, hogy meg kell tennünk minden biztonsági rendszabályt a haza megoltalmazasa erdekében és nem szabad visszauta.sitani a leggyöngébbnek latszó esélyt sem, amely a béke fenntartása és megszilárdítása érdekében mutatkozik. k szudétanémetek kérdéséről szólva Bonnet rámutatott arra, hogy régi viszályról van szó ós már 1919-ben - a versailles-i béketárgyalások alkalmával - heves vita folyta szudétanémetek kérdésében. Rcnner akkori osztrák kancellár, aki a szociáldemokratapárthoz tartozott, az uj határok ellen tiltakozva kijelentette, hogy a csehek sohasem fogják tudni beolvasztani a német kisebbséget és a német'kisebbség sohasem fogja megengedni, hogf a cseh többség beolvassza. Bonnet emlékeztetőit arra. hogy a prágai francia követek ma'.r 1921 óta felhivták a francia kormány f igyelmát a nchézsóf

ekio. h továbbiakban részletesen ismertette n legutóbbi hónapok fejcményeit és megállapította, hogy a francia kormány már április óta mindent megtett,'' hogy támogassa a csehszlovák kormányt a szudéta-kérdős rendezésében, amelynek ,f ontossága túlnőtt Csehországon és már a világ békéjét fenyegette. L francia'kormány által kifejtett diplomáciai tevékenyeget részletezve emlékezetbe idézte, hogy radikális vezérek -Jficlcasső és Léon Bourgcois - voltak azok, akik Franciaország számára a legtöbb baráti kapcsolatot tudták biztosítani, akik megpecsételték a francia-brit egyetértést és ezzel lerakták Franciaország biztonságának alapkövét.' francia-brit egyetértés - folytatta Bonnet - mqst is olyan hatalmas szolgál, tot tett Európa béke jenek, ^amelynek foaJ-tósságát senkisen vitatja. Delcassé müvetek icLntőségét a háboruclőtti időkben senkis^m értette meg jobban, mint Caillaux akkori radikális párti miniszterelnök; a világháború után elnökünk, Herriot, volt az, aki 1924rben Chequcrs-bcn újból megszilárdította ezt az egyetértést. Barátunk, Dolbos, szintén nagy érdemeket-szerzett az angol- 1/bar

áti kapcsolatok ápolása körül. francia/

Bonnet utalt ezután arra hegyaz angol-francia barát-' ság sohasem volt tevékenyebb, mint a Daladier-Kormány megalakulása óta. Meggyőződésünk - fűzte tovább Bonnet - , hegy a háborút lehetséges mindig kikerülni, hacsak a legkisebb jóakarat és jóhiszeműség is megvan $ Mindig koszok vagyunk arra, hugy a haza védelmében meghozzuk n szükséges áldoz--toka t, do éppúgy mindig kúszen állunk r

rra is, hogy a legmesszebbmenőén támogassuk a nemzetközi együttmüködés különböző formáit. Megismételte ezután, hogy a francia bokepolitika alapköve a francia-brit barátság:. Különösen atéreztük ezt/ - mondotta a mostani válságban, *m elvnek során a francia kormány napról-napra. sőt éráról - 5 zár- együttműködött az angol koimánnyel. Gondot kiLll fordítanunk arra, hogy ezt a barátságot még jobban kifejlesszük és megerősítsük . ~

J /Folytatáca következik./