Napi Hírek, 1938. október/1
1938-10-05 [0427]
o- Má/Vv V a r só , október 5. , A" félhivatalos Gazeta Polska foglalkozik a magyar problémával és kifejti, hogy az komplikáltabb, mint a szudétanémet probléma volt, szorosan összefügg vele a szlovák és rutén kérdés is. Különösen figyelembe veendő a szempontból nemcsak a történelmi, hanem af~ helyzet is. mert ha a magyarok által lakott termékeny síkságokat elválasztják ezektől a területektol, csupán a szegényes, terméketlen vidék marad meg. A csehek és a szlovákok közt levő gazdasági kapcsolatok gyengék, a közlekedési kapcsolatok is h.anyósak, most. hogy Teschen vidékét a lengyelek elvették es Pozsony vidéke Magyarországhoz fog viss átérni, a szlovák kapcsolatok teljesen el lesznek vágva keleti irányban. A Magvarországgal való unió mind közlekedési, mind gazdasági szempáhtból a legokosabb megoldása volna s szlovák kérdésnek, ha nem volnának lélektani akadályai. Szlovákiából érkező hirek szerint ott most teljesen független állam alakítására'törekszenek. További önálló kérdés aA, terület, mert még az esetben is, ha ¿.A a csehszlovák unitrmégís megmaradna, v -j íís eh országnál való maradása geopolitikai lehetetlenség .Ha a Kárpátok déli lejtő jet ott határral vágnák ketté, az egyenértékű ennek a vidéknek a halálos ítéletével. így tehát természetes, hogy ennek a vidé knek is Magyarországhoz kell kerülnie. JL^^^ r c ti . L • o- Má/Vv Varsó , október 5. A Dziennik Narodovj a csehek és a szlovákok viszonyáról tárgyalva kiemeli azt az ultimátumot, amelyben a szlovákok a Szlovákia feletti hatalmat maguknak követelik, i^ehéz ma megállapítani - irja a lap milyen méretű^ ', követelnek a szlovákok, minthogy kívánságaik ugylátszik messze terjednek arra való tekintettel, hogy meg a csehekkel való külpolitikai közösséget iis elhárítják maguktól. Ez a felfogás különösen kifejezésre jutott abban a szlovák kijelentésben, hogy a Magyarországgal való tárgyalások folytatására csupán a szlovákok hivatottak. ko^hs^^pt&d A Kurjer Warszavsaki a magyar követelésekkel kapcsolatban, amelyek tekintetében az eddigiek során mkábh a francia és a cseh politikai irány követésére volt hajlandó, a következő ' barátságos hangú cikkben foglalkozik; Az a lovagias szellem, amely iellemzi Rydz-Smigly marsall felhívását a lengyelek által megszállott volt cseh vidék lakosságához, kellj hogy jellemezze nemcsak a legyőzött ellenséggel szemben való magatartásunkat, hanem más irányban, is. Ugyanis, ha Csehszlovákiára gondolunk, nem felejthetjük el Magyarországot, amelynek helyzete annál tragikusabb, mert már husz év óta tart. A magvar nemzet a maga részéről Lengyelország iránt már számos alkalommal adta tanújelét lovagias érzelmeinek. Magyarország soha nem árulta el Lengyelországot és a Lengyelország számára legnehezebb órában, 1920-ban Magyarország .húszezer kardot /lovast/ ajánlott fel Lengyelországnak. Hogy ezek a csapatok nem juthattak el hozzánk, az nem Magyarországon mult. Ez a testvéri cselekedet a tartós lengyelmagya ; r> barátság jelképe és tartós s mély hatást váltott ki a lengyelek szivéből, akik éppen olyan hűek a katolikus hithez, mint a. magyarok. A magunk részéről kívánjuk, hogy a magyar követelések necsak a Magyarország iránti köteles igazságszolgáltatás nevében teliesüljenek, hanen azért is, mert ez magának a cseh államnak is érdeke.
