Napi Hírek, 1938. szeptember/1

1938-09-06 [0425]

0 Ve/Wa Pozsony, szeptember 6. m t Pozsonyban megalakult a régóta várt Magyar Közlaf/Uéaayottak Egyesülete, Az. §^yesulet alapszabályait a Jogvédő Iroda készitette el. Az alakuló közgyűlés megválasztotta az egyesület ideiglenes tisztikarát* Elnök Maithényi József dr., volt szakolcai járási töőszolgabiró. ügyvezető elnök pedig dr.Holota János polgármester, érsekújvári lakos lett. Az egyesület titkárságát továbbra is a pozsonyi Magyar Jogvédő Iroda látja jjj^^ 0 Ve/fa P r ága, szeptember 6. A Prágai Magyar Hirlap statisztikai adatokkal igazolja, hogy a cseh hatóságok milyen mostohán kezelik a magyarság iskolaügyét. Pontos statisztikai adatok és táblázatok alapján kimutatja, hogy a^csehországi magyar kisebbséget negyedfélszer annyi óvoda, négyszerannyi polgári iskola, nyo lo szoranny i szakiskola és még további öt KÖZ ép iskola illeti meg, mint amennyi iskolája most van. Az 1930. évi népszámlálás szerint az állampolgársággal rendelkező magyarság a polgárok !ü* 4.78 százalékát teszi' ki, az óvodáknak mégis csak az 1.29 százaléka magyar. A magyarságnak tehát több mint háromszor annyi óvoda járni, mint amennyivel rendelkezik, A lengyelek lélekszám szerint a magyarság kilencedét teszik ki, mégis kétszer annyi óvodájuk van, mint a magyaroknak. Kétszer annyi óvodája van az oroszoknak is, pedig azok lélekszáma csak kétharmada a magyarnak. Az ország népiskolaiban lévő valamennyi osztálynak 4.84 százaléka magyar. Sokkal többnek kellene azonban lenni, mivel a magyarság iskolaköteles korosztályai sokkal népesebbek, mint a cseh, német és zsiao nemzetiségek megfelelő korosztályai. A meglevő osztályok száma azért is kevés, mert a magyar osztályok valamennyi nemzetiség közül a legzsufoltabbak. Mig a csehszlovák iskolák osztályaiban minden tanitóra 37, a németeknél 34.3, a lengyeleknél 29.7 tanuló jut, addig a magyar tanitónak 45.5 gyermek tanitá savai kell megbirkóznia. Megdöbbentő adatokat mutat a statisztika a polgári iskolák terén is. A 4.78 százalék helyett a magyar polgári iskolák mindössze 1,2 százalékot képviselnek, vagyis pontosan egynegyedét annak a számnak, amely a magyarságot jogssan megilletné. Még szomorúbb jelenségre bukkanunk, ha a magyar polgári iskolák aranyát összehasonlítjuk a magyar nemzetiségű polgári iskolás tnnulók arányszámával, amely 1.7- ¿1 tesz KI. EZ az adat azt mutatja, hogy a magyar nemzetiségű polgári iskolás diákok egyharmada nemmagyar iskuáoa kénytelen járni. ftneto-iUktt A legszomorúbb képet a magyar középiskola helyzete nyújtja. A magyar középiskolák az állam valamennyi középiskolájának csak 2.8 százalékát teszik, holott a népesség számaránya szerint 4.78 százaléknak^ kelleje lennie. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a mai nyolc reálgimnázium mellé a magyar ságnak még öt intézetre van igénye. Az ipari- es szakiskolák csak 0.7 százalékot _tesznek ki, tehát a magyarság jussanak csak egynyolcadá t. Ugyanez vonatkozik a női szakiskolákra is: nyolcszor annyi szakis Kólának kellene lennie, mint amennyi ma van. Az ipari továbbképző iskolák szintén csak 2.59 százalékát teszik ki az országos számnak. Különösen sérelmes, hogy a magyar iskolaszervezés és igazgatás Szlovenszkoban és Kárpátalján kizárólag cseh és szlovák tanfelügyelők vezetése alatt áll. A lap cikke végén követeli, hogy a nemzetiségű önkormányzat hozzon teljes változást a pagyar_ iskola ügyben ís./MTI/