Napi Hírek, 1938. augusztus/2

1938-08-16 [0424]

0 Wa /imrédy miniszterelnök beszédinek folytatása/ Köszönöm ezt az üdvözlést és köszönöm mindazt, amit tettek és amit tesznek a magyarságért, ott a messzi idegenben

? a magyar léleknek ébrentartására. Bátorságot, biztatást és buzditást merítünk a magunk munkájához is ebből a kedves Üdvözlésből, - Ezen a kilencszáz esztendős jubileumon, amelyet a nagy magvar uralkodó családnak, az Hrpádháznak legragyogóbb fia, Szent István emlékezetére ülünk, ezen a jubileumon külön öröm

; az ünnepségeknek csillogó sorában külön ékesség, hogy itt köszönthetjük, itt ölelhetjük szivünkre a külföldre szakadt, a külföldön élő. küzködő, de az isteni rendelés titokzatos szálaival mégis e hazához fűzött magyarságnak annyi kedves képviselőjét. Ittlétünkben bizonyságát látom annak, hogy uj hazájuknak sokszor bizony a mienkínél barátságosabb ege alatt sem felejtették el ezt a borús felhők alatt uj napsugárra váró és vágyó földet és - nem is akarják elfelejteni. - Családi ünnepet ülünk most s ennek a családi ünnepnek, rokoni összejövetelnek az értékét csak növeli, érceimát csak elmélyíti, lelki tartalmát csak gazdagabbá teszi az a körülmény, hogy a kilencszáz esztendős jubileum megeleveníti előttünk a magyarságnak a háza földjón immár több mint ezer esztendős sorstörténeté t, hogy mi valamennyien, itthonmaradottak és távolba szakadtak, egyaránt .ráeszmélünk a mi különös, a mi utánozhatatlan magyar mivoltunkra, arra a csodálatos ötvözetre, amely az őshazából Európa szivébe toppant keleti ember messze távlatokba nézésének ós nyugalmának a nyugati ember lelki adottságaival való hiánytalan összeolvadásából formálódott. Ráeszméltünk arra, hogy ez a nemzet a középkoron át szervezettségében, számban, anyagi, erkölcsi, szellemi felkészültségben és katonai erejében a nemzetek élcsapatában jeleskedett, hogy azután századokon keresztül odadobja magát védő gátjául a nyugati kdreszteny Európának. Dicsőséges harcok során, csapás, csapás után árt minket, de mindig fel tudtunk egyenesedni, és mindig fel fogunk egyenesedni. /Lelkes éljenzés és taps./ Bizalmat meríthetünk erre az ezeréves történelemből, de bizalmat meríthetünk a közelmúltból is, hiszen alig husz esztendeje, hogy szinte porba sújtott a sors mostohasága s ime ennek a férfiúnak hölcs, bátor ós biztonságos kormányzása alatt, akit alig egy órája ünnepelhettek, /hossztartó lelkes taps és éljenzés/ ez a nemzet lépésről, lépésre küzdte ki a maga megbecsülteiésát, anyagi megerősödését és szellemi felemelkedését és halad tovább hivatása teljes érzeté íren a maga nagy eszményei: az igazság ás az igazi bé$e f elé ./El je nzés ás taps./ - Nagy munka vár ránk s ennek a munkának részesei vagyunk valamennyien, Önök is, távolba szakadt kedves magyar véreink. Kötelezettségek és kötelességek hárulnak Önökre uj hazájukkal szemben ás tudjuk, helyeseljük, > hogy maradéktalanul teljesitik is. De bízvást tudom azt is, hogy Önök mindig hü követői, terjesztői és tolmácsolói lesznek annak a becsületes törekvésnek, amellyel ez a nemzet a maga történelmi útjait járja, /ügy van! helyeslés,/ xteprezentánsai, követői lesznek idegen földön, idegen égbolt alatt a magyar intelligenciának, a. magyar szívósságnak, a magyar ólniakarásnak, a magyar becsületnek, a magyar virtusnak! /Hosszantartó lelkes éljenzés es tans./ /Folyt.köv./