Napi Hírek, 1938. augusztus/2

1938-08-18 [0424]

o Ve/T /Hóman beszédének 1. folytatása/ Tudta, vagy ösztönösen megárezée, hogy sorsdöntő időben nincs helye kétkedésnek es gyűlölködésnek, oktalanságnak és habozásnak, gyávaságnak és gyengeségnek, kísérletezésnek és félmegoldásoknak. Tudta, erezte, hogy eszmék forrongása, iránybk küzdelme, lelkek forradalma idejében nyílt állásfoglalásra és határozott színvallásra, szilárd meggyőződésre és az elvek meggyőző hirdetésére, bátor fellépésre ás gyors cselekvésre az ellenállókkal szemben kemény és kíméletlen harcra van szükség. Volt bátorsága meggyökeresedett régi szokások, erkölcsök, hagyományok, rendszerek megtagadásara. Volt ereje a demoralizáció utján járó régi vallás, a bomladozó^ősi politikai szervezet, az idejét mult törzs szövetségi alkotmány, az elavult törzsi önkormányzat elvetésére. Volt bátorsága a pogány vérségi jog trónöröklési rendjének megmásitására á a hatalma ellen lázadó fejedelmi rokonok és törzshadnagyok kíméletlen megsemmisítésére. Volt ereié - nem a gyengék, a legeroseobek erénye ez tanulásra is

t> a aegismert igazság'terjesztésére, helyesnek italt eszmék, rendszerek, intézmények befogadására es meghonosítására, De volt benne nagy szeretet is az ősök és a hagyományok iránt s volt bölcsesége elég a bevált régi magyar életformák, kipróbált jogszokások, életképes társadalmi intézmények megkimélésére. Az elszigeteltség öngyilkos politikájával s a Kelettel végleg szakítva, népét bevezette a nyugati keresztény közösségbe. Az országban szerte-szőrtan elő szláv szolganápségnek s a nyugati jövevényeknek a királyi gazdasági szervezetbe való beillesztésével útját egyengette a többi nagy nemzethez hasonlóan idegen elemeket is felszívó európai magyar nép, a történeti magyar faj kialakulásának. Az egyetemes latin egyházi kultúra, a francia talajon újraéledő bencés műveltség,, a lombardr olasz épitő művészet, a frank-bajor udvari műveltség befogadásával és az ősi magyar művelődés értékálló elemeinek meg kimé lósével alapját vetette a különféle kulturelemekből összetett egységes keresztény magyar művelődésnek, A keresztény királyságot és annak intézményeit - a királyi udvart, a kancelláriát, a királyi tanácsot, a törványnapi és kuruau személyes bíráskodást, a nádori ítélőszáket. a megyei királybíróságot, a magán tulajdon és végrendelkezési szabadság elvét nyugati alapon, frankbajor mintára építette ki. De az uj intézmények mellett helyet hagyott a mag var társadalom bölcsen megkímélt intézményeinek és jogszokásainak s ezáltal utat nyitott a két szervezet teljes egybeolvadásának, anna k a fejlődési folyamatnak, melynek során a szentistváni királyság nyugati származású intézményei majdan az alkotmányos királyság, a helyhatósági önkormányzat, a kúriai ós msgyei bíráskodás minden izükben magyar intézményeivé alakultak át, A magyar és nyugati elemeket szerves egységbe olvasztó történeti fejlődés ragyogó bizonyítéka annak, hogy ez a hatalmas magyar elme mily nagy bölcsességgel és mily csodálatos intuitióval tudta összehangolni a maga idegen nyomokon járó korszerű reformtörekvéseit az ősi hagyományokkal. Ez a bölcseség jellemzi Szent István nyugati tájékozódásu, de mindig csak magyar érdekű külpolitikáját is. Senki határozottabban nem foglalhatna állást a nyugati politika s ennek keretében a németbarátság és olaszbarátság gondolata és senki világosabban nem nyilatkozott meg nála a magyar nemzeti szuverenitás és állami függetlenség eszméje mellett, /Folytatása következik/