Napi Hírek, 1938. augusztus/1

1938-08-03 [0423]

C Bl/Y Prága, augusztus 3. /Magy^ar Távirati Iroda/ Hodzsa mini szterelnöknek a közelmúltban kifejezésre juttatott kívánsága szerint az Egyesült Magyar Párt törvényhozói klubija írásba foglalta észrevételeit a nemzeti statútumról. A párt bírálatát a Prágai Magyar Hírlap , csütörtöki száma ismerteti. A törvényhozói klub birálatában rámutat arra, hegy a pártnak csak rövid idő állott rendelkezésére a törvénytervezet tanulmányozására. Különben is a tervezet szövege meg nem végleges ás ezért a párt csak a legfőbb kérdések birálatára szorítkozhatik. Altalános birálatában a párt emlékeztet azokra a régi megnyilatkozásaira, amelyekben minden kétséget kizáróan kidomboritotta, hogy a köztársaságban élő magyarság mostani iogállománya nem éri el azt a mértéket sem, amelyet a most érver.yes törvények feltételeznek s mélyen alatta van annak az erkölcsi mértéknek, amelyet a nemzetek nyugodt ás békés együttélésének gondolata kitén meg. Kifejezésre juttatta a párt azt is, hogy a köztársaságban élő valamennyi nemzet teljes egyenjogúsága és egyenrangúsága az az elv, amelyre a jövő rendezést fel kell epiteni. Ez az egyenjogúság a gyakorlatban csak a aalamennyi samzet számára biztositott önkormányzat intézményes bevezetésével válhatik hatályossá. Kidomboritotta továbbá a párt azt is, hogy gazdasági és földrajzi te\kintetek indokolják, hogy a magyarság a maga önkormányzatát a Szlovákiának megadandó területi autonómia, valamint a Kárpátaljának törvényben is biztosított autonómiája keretébe illesztve valósítsa meg. Megmondotta a párt azt is, hogy ezek olyan megoldandó problémák, amelyek a jelenlegi alkotmányiéval keretében -em mind ctálhatók meg és így elkerülhetetlen lesz uj alkotmányozó . '•emzetgy üle s egybehivása, hogy ott valamennyi nemzet képv isel oinek hozzájárulásával olyan alkotmány épülhessen ki, amelyet minden nemzet elfogadhat. A pártnak átadott statútum-tervezet a párt által fedetett kérdésekre nem ad sem választ, sem megoldást. Általános alapelveket tartalmaz, amelyek legnagyobb részben vagy az a lkotmány le veiben, vagy egyéb törvényekben más természetű keretedben eddig is kodifikálva \o ltak, sajnos,anélkül, hogy a gyakorlati életben jogbiztositékot nyújtottak volna'azoknak^ akiknek javára törvénybe foglaltattaJ^.Kéoségtelm , hogy vannak uj alapelvek is, amelyek először bukkannak fel a csehszlovákiai törvénykészites műhelyében: ilyen az elnemzetietlenitós büntethetősége és a nemzeti részaránynak a jövőben biztosítandó záradéka. TJj a törvény végrehajtását ellenőrizni hivatott referensi intézmény, valamint a referE3js mellé rendelt tanács megalkotása. Kérdés, hogy a gyakor latban ezek az uj alapelvek a nemzeti önkormányzat teljes kiépitese, valamint a tényleges egyenrangúság törvénybeiktatá sa nőikül hatályossá tuífnának-e válni. - Meg vagyunk róla győződve-* mond ja a párt birálata ~

L hogy a mostani politikai rendszer felszámolása,uj, mindenkinek és minden nemzeti közületnek is egyforma igazságot szolgáltatni tudó elvek csak ugy érvényesülhetnek a gyakorlatban, ha olyan törvényeket alkotnak, amelyek a maximális jogbiztositékot jelentik. A párt vódamenye szerint tehát nem nemzetiségi statútumról szóló törvényt kellene megalkotni, hanem a köztársaságban élő nemzetek egyenjogúságát és egyenrangúságát kodifikáló törvényre volna szükség. A köztársaság területen olyan nagyszámú és települési területű nemzet él, hogy azok közül egyik sem lehet'csak kiegészítő része a csehszlovák nemzet életterének csak azért, hogy az állam határai stratégiai és bizonyos földrajzi feltételeknek megfeleljenek. /Folvt, köv./