Napi Hírek, 1938. augusztus/1
1938-08-15 [0423]
Gu/Ho Esztergom, augusztus lg.. /Magyar Távirati Iroda/ Az esztergomi Szerre István ünnepségek már vasárnap megkezdődtek. Vasárnap réssel Serédi Jusztinián feibornok hercegprímás ünnepi szentmisét pont ifikalt a székesegyházban. Délután ünnepélyesen felavatták az esztergom-komáromvárms gyei vitézek zászlóját s lelepleztek Balassa Bálint szobrát. Az ünnepség színhelye a Várhegy tövében, a Scitovszky -uton folyt le, ahol egy kis liget közepén állították fel Balassa Bálint bronz-szobrát, Dózsa-Farkas András szobrászművész kiváló alkotását. A szobor az esztergomi vár tövében elesett Balassa Bálintot magasra tartott karddal kezében ábrázolj a, amint rohamra indul, balkezével lantját szivére szprv-tva. Az ünnepség színhelyén igen nagyszámú és előkelő közönség gyűlt egybe.A kormányzó képviseletében megjelent vitéz Szinay Béla ny. altábornagy, Serédi Jusztinián bibornok hercegprímás, vitéz Lipcsey Márton ny, tábornok, vitézi törzskapitány, Meszlényi Zoltán segédpüspök, Radochay László főispán, Frey "Vilmos alispán, Glatz vryula polgármester, Ernszt Sándor volt miniszter, a város országgyűlési képviselője,vitéz Haász Aladár miniszteri osztályfőnök, Fehér Gyula nagyprépost, Drahos János érseki általános helytartó, Mészáros János budapesti érseki helytartó, Lepold Antal pápai prelátus, Ungár Károly báró alezredes, a helyőrség parancsnoka, Schmidt Sándor bányafőtanácsos, sok más katonai, egyházi és polgári előkelőség. A komárom-esztergomvármegyei vitézek testületileg vonultak ki az ünnepségre s ott volt egy tisztijkuldöttság, a frontharcosok disz százada és a dorogi bányászok egyenruhás küldöttsége is. A város lakossága igen nagy számban jelent mag az Ünnepségen. Először vitéz Saghy Antal járási vitézi hadnagy magas szárnyalású beszéddel felavatta az esztergám-komarom-vármegyei vitézek Szent István zászlaját, a,melyre vitéz Pongrácz-Bartha Edéné zászlóanya tűzte fel a szalagot. Saghy Eva szavalata után Lepold Antal dr. pápai prelátus kanonok ismertette, a Balassa-szobor keletkezését. Rámutatott arra, hogy a Balassa-szobor felállítását az esztergomi Balassa Bálint tudományos és irodalmi társaság kezdeményezte s ezt a nemes ak$c\ót most az esztergomkomárom-vármegyei vitézek valósították meg. A Balassa-szobor felállításával a magyar nemzet társadalmának régi óhaja valósult meg. - Balassa Bálint - mondotta Lepold Antal a .többi között örök tipusa a csonka hazában megnyugodni nem tudó magyarnak. Az ő bronzba öntött szobra a megörökített örök roham a mesterséges határok ellen. Balassa Bálint meghalt Istenért és a hazáért. A vértanú bronz-szobra örök figyelmeztetés,^ hogy nincsen veszve az az ország ás az a nemzet, amelynek fiai az életnél nagyobb értékeket is ismernek, de elevenen is meghalt az az ország, amelynek fiai eszményekért meghalni már nem tudnak, A szobor a vitézség jelképe és a magyar nemzet vitézi erénye azt jelenti, hogy nekünk nem az elet a legfőbb értékünk, hanem Magyarország igazsága, A nagy tetszéssel és tapssal fogadott beszéd után vitéz Szinay Béla ny. altábornagy/vitézi íörzskapitany mondotta az avatóbeszédet a kormányzónak, mint a vitézek főkapitányának képviseletében. Vitéz Szinay Béla beszédét a Vitézi Rend jelmondatával, Balassa Bálint szavaival kezdte; "Vitézek/mi lehet - E széles föld felett - Szebb dolog a végeknél", amelyek a szobor talapzatára vannak bevésve. Emelkedett szavakká méltatta ezután Balassa Bálintot, a végek vitézét és a költőt, aki költeményeiben a haza iránti mély szeretetről tett tanúságot s mint a végeken küzdő vitéz hadnagy . . . ... a török ellen v ivott harcban az esztergomi vár tövében fiatalon, 40 éves korában elesett. /,'ol.vt - kftv ,'
