Napi Hírek, 1938. augusztus/1

1938-08-13 [0423]

0 Wa § Dr.Farkas Aladár orthopád sebész-főorvos, az Uj— ságirók Szanatórium Egyesületének szakorvosa szabadságáról hazaérkezett és rendelését megkezdte V.Rothermeere utca 2. Telefon: 120-966. Pro domo.A fenti orvosi hir szives közlését kéri az Újságírók Szanatórium Egyesülete ,/MTI/ oM Y/Y Berlin, augusztus 13. /Magyar Távirati Iroda/ Horthy Miklós kormányzó, az osztrák-magyar hadiflotta utolsó parancsnoka, augusztus 22.-én délelőtt koszorút helyez el a nemet haditengerészet hősi emlékművén, a kiéli öböl partján fekvó Iaboeben. A kormányzó koszorúja bronzból készült diszes babérkoszorú, amely el nem hervadóan fogja megőrizni az otrantoi ftős köszöntését a szövetséges ten­gerészek emieke előtt. Az emlékmű a laboei part legkiemelkedőbb pontian, mesz­sze láthatóan emelkedik 75 méter magasságig a Keleti Tenger felett. Fel­^Ilit?' sának^lapgondola ta az volt, hogy a német haditengerészeknek, akik a tengerek jeltelen temetőjében kaptak végső nyugvóhelyet, ekikne k hamvai felett nem illatozhatnak a hátramaradottak koszorúi, méltó emléket állít­sanak hősi életük és haláluk szinhelye, a tenger közelében. Valami nagy­szabású, lenyűgöző emléket akartak teremteni, amely zarándokhelyévé vál­jék az egész nemet 4'irodalomnak s egyúttal intő jel legyen'a hősi életre a jövő német, tengerésznemzedékek számára is. A tervezés során több olyan hely merült fel, amely al­kalmas lett volna az emlékmű felállítására, s mindezek közül azért nyerte el éppen Laboe a magas kitüntetést, mert egyrészt útjába esvén a sűrű ha­jóforgalomnak, sok emoer számára válik megközelíthetővé, másrészt Kiel lévén a német haoitengdrészet legfontosabb kikötőié, jogot formáihatott erre a ríitüntetésre. Laboe bon állt továbbá a német partvédelem egyik leg­fontosabb páncélerőd je, amelyet a világháború után fel kellett robbantani. Ennek az erődnek a helvét Laboe felajánlotta az emlékmű megépítésére. Igy az emlékmű kettős szimbólummá válhatott az utókor számára. 1926 aecemberében ült össze első ízben a oizottság a terv végrehajtására és ki irta a pályázatot az emlékmű terve ine k elkészí­tésére. Az építésre - a környék szaoály zása nélkül - 500.000 márkát irá­nyoztak elő, amelyet gyűjtés utján szándékoztak beszerezni. A pályázatot G.A.Münzer, düsseldorfi epitész nyerte meg, aki megkapta a megbízást az emlékmű kivitelezésére. Münzer terve egyszerű, méltóságteljes volt. Hatal­mas kormány lapát hoz hasonlít a 75 méteres torony, élével a tenger felé for­dulva, enyaga vörös tégla és gránit. A torony körül oszlopcsarnok fut kör­ben s a kis domb oldalit virágos kert borítja. Az alapkövet 1927 augusztus 6.-án tette le Scheer ten­gernagy, a sksgerraki győző, k munkát csak egy évvel később kezdték meg, de az alapkőletételt mégis erre az időpontra tűzték ki, hogv a még megle­hetősen hiányos összeg kiegészítésére ujabb serkentést adjanak az adakozók nak. Es ez jó volt igy, mert ha az építkezés megindulásáig várnak, az alap­kőletétel a skagerraki hőst már nem találta volna életben. Részt vett az Unne ségen 3000 tengerészba;társ között a coroneli és fnikiandi hősnek, Spee gróf tengernagynak özvegy is. /rolytatá sa követ ke zik/

Next

/
Oldalképek
Tartalom