Napi Hírek, 1938. augusztus/1

1938-08-13 [0423]

C Ma/fa . Lé v a, augusztus 13./Magyar Távirati Iroda/ A magyar egyesült párt szombat dé lelőtt/párt ve ze tőségi mist tartott, amelyen Jaross Andor* elnök, ás Esterházy*"János gráf ügyvezető alelnök nagy figyelmet keltett beszédben ismertették a politikai helyzetet. Mindketten kitértek lord Runciman küldetésére is. Uf^VfM. Jaross Andor elnök a kormány nemzetiségi javaslataival f og la 1 kozva a köve t kez őke t mo ndo t ta: - Nyilvánvaló, hogy a nemzetiségi statútumról és a nyelvtörvény reformjáról szóló törvénytervezet nem elégítheti ki a nemzeti, csoportokat. Az önkormányzati tervezet, amely a legtöbb ujitást vezeti be. szintén távol van azoktól a politikai elvektől, amelyeket egyedül alkalmasaknak tartunk a kérdés megoldására. Ilyen helyzetben érkezett ide lord Runciman, hogy a körülmények megvizsgálása után tanácsot adjon egyrészt a kormánynak, másrészt nekünk a békés kibontakozás érdekében. Lord Runciman még csak a vizsgálódásnál* tart, hiszen óriási az átvizsgálandó anyag és nagy a feleiősség, amelyet vállalt, A mi felfogásunk az, hegy olyan nemes törekvést" amely a lordot vezetimindenki nyugodtan támogathat. Kötelességünk vele szemben, de a vállaik feladattal szemben is, csak az igazat és kizárólag az igazat a lord tudomására hezni, mert meg vagyunk róla győződve, hogy őt elsősorban az igazság keresése vezérli. - Lord Runciman jelenléte kétségtelenül tisztázni fogja a tényleges helyzetet. Minket, csehszlovákiai magyarokat, a magyar élettérből szakítottak ki azért, hogy a csehszlovák nemzet állama stratégiai és földrajzi szempontokból kedvezőbb feltételek közé kerüljön és jobban teljesíthesse azt a feladatat, amelyet a francia érdekvédelmi politika neki szánt. Ez a magyar élettér 20 év óta. védtelenül volt kiszolgáltatva a csehszlovák nemzet gazdasági, politikai és kulturális terjeszkedő vágyának. Törvények nem tudta* bennünket megvédeni, mart az állami gondolat a csehszlovák renjzeti gondolat volt. Hátóságok nem akartak bennünket megvédeni, mert ők is minden poszton ezt a gondolatot képviselték. Husz év alatt leszegényedtünk., de nem adtuk fol jogunkat a magyar élettérhez. Ez a juss vezeti ma is politikai elhatározásainkat és ' 'cselekvéseinket, Egyenraguak akarunk lenni, mert nem ismerünk erkölcsi törvényt, amely egy nemzettől, vagy nemzeti csoporttól ezt megtagad hatná. Nemzeti önkormányzatot akarunk, mert csak ez a közigazgatási életforma biztosithatja egyenrangúságunkat a gyakorlatban. Szabad-nemzet akarunk lenni, amexyct mindazoknak a jogoknak a teljessége megilleti, amelyet az önrendelkezés " . fogalma határoz meg. A köztársaság feladata'ma az, hogy minden ittlakó nemzetnek saját életterét rendelkezésére bocsássa, hory számukra nemzeti önkormányzatot létesítsen, hogy a köztársaság politikáját uj alkotmányt örvény alakjában alapozza meg, hogy uj külpolitika bevezetésével az államot az európai viharzónából kiszakítva semlegesítse. Le kell számolnunk a háborús pszihozissal, Mi )%em vagyunk elvi pacifisták, ce helytelennek és oktalanná^ tartunk minden olyan kísérletet, amely más nemzetek életjogát a saját nemzeti élet jogával csak ugy tudja összeegyeztetni, ha azonnal fegyverhez nyul. A megoldást meg lehet találni, ha kivonják a Dunameaence problémáit olyan nagyhatalmi érdekvonalból, amelynek a Dunamedencében nincs' keresnivaló ja \ ÍFolyt.köv./